A Lisszaboni Szerződés ratifikációs válsága, amelyet Václav Klaus váltott ki, közeledik a megoldáshoz, s Csehországot várhatóan mentesítik az alapjogi charta hatálya alól. Fel kell tenni azonban a kérdést: hogyan lehetséges, hogy fenyegetésével - nem ratifikálja Lisszabont - az államfő megváltoztathatja Csehország jogviszonyát az alapjogi chartához, amelyet korábban a képviselőház és a szenátus is jóváhagyott?

A vállalkozói-üzleti körökhöz közel álló újság rámutat: Csehország esete a Lisszaboni Szerződéssel nem azonos Nagy-Britannia és Lengyelország esetével. A britek és a lengyelek előbb kiharcolták a kivételt, s parlamentjük csak azután hagyta jóvá a dokumentumot. Nagy kérdés, milyen lett volna a parlamenti szavazás eredménye, ha a két kormány előzőleg nem egyezik meg az EU-val a kivételekben.

Csehországban is fel lehetne tenni a kérdést: vajon hogyan szavaztak volna a szociáldemokrata, kommunista vagy zöld képviselők, ha előre tudták volna, hogy a Lisszaboni Szerződéshez csatolt alapjogi charta nálunk nem lesz érvényes?

"A kiegyenlített erőviszonyok között nem zárható ki a korábbitól teljesen eltérő eredmény" - mutat rá a lap. Úgy véli, a baloldali szavazók árulásnak vehetik, hogy a kormány elfogadta Klaus feltételét, és az EU-val megegyezett abban, hogy az alapjogi charta Csehországban nem lesz érvényes.

"Ezek a helyi visszásságok nyilván nem sok vizet fognak zavarni az európai politikusok döntésekor. Az ő céljuk az, hogy minél kisebb veszteséggel rábírják Klaust a ratifikációra, majd gyorsan elfelejtsék. Mi azonban nehezen felejthetjük el, hogy az elnök az ország alkotmányával folytat háborút" - zárja jegyzetét a Hospodárské Noviny.