Meglepő fordulat történt a pakisztáni politikai porondon: mindenféle választott tisztségtől eltiltotta a legfelső bíróság Navaz Sarif ellenzéki vezért, bátyját, Sahbazt pedig leváltotta a pandzsábi főminiszteri posztról. Aszif Ali Zardari elnök saját emberét nevezte ki a legnépesebb és legbefolyásosabb tartomány, Pandzsáb élére. Ezzel közvetlenül a központi kormány alá rendelte a térséget, megsértve az államrendszer szövetségi berendezkedését.

Tiltakozásul a Sarif család hívei Ravalpindiben és Lahoréban, Pandzsáb központjában is az utcákra vonultak, gumiabroncsokat gyújtottak fel és letépték Zardari plakátjait. A tartományi parlamentben a képviselők az asztalokat püfölve szórtak szitkokat az államfőre. Sarif bejelentette, csatlakozik a jogászok március 12-ei tüntetéséhez, amelyet a 2007-ben Pervez Musaraf tábornok, akkori elnök által menesztett Iftikhar Csaudri főbíró (HVG, 2008. április 12.) rehabilitálásáért tartanak.

Újabb krízishez vezethet, ha Sarif népi mozgalmat indít, Pakisztánban ugyanis rendszerint a hadsereg beavatkozása vet véget a politikai káosznak. Az ellenzéki politikus mindenesetre tesztelheti népszerűségét a szűkebb hazáján kívüli területeken. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 59 százaléka őt látná szívesen az elnöki székben, míg Zardarit kevesebb mint az ötöde.

A két politikus tavaly augusztusban együtt kényszerítette távozásra a 2007-es szükségállapotot kihirdető Musarafot, az egy évvel ezelőtti választás után pedig közösen kezdtek kormányozni. Sarif felmondta azonban a koalíciós együttműködést, mivel Zardari nem tartotta be ígéretét a Musaraf által kinevezett legfelső bíróság menesztésére és a régi főbíró visszahelyezésére.

A Musaraf-féle bíróság részesítette amnesztiában a korrupciós vádak miatt több éven át előzetes letartóztatásban tartott Zardarit, a 2007 decemberében meggyilkolt Benazir Bhutto volt kormányfő özvegyét. Az ügy pikantériája, hogy a legfelső bíróság most a 2007-es szükségállapot egyik rendelkezésére hivatkozva meszelte el Sarifot, fenntartva az ellene korábban felhozott gépeltérítési vádat. Sarif miniszterelnökként 1999-ben nem engedte leszállni azt a repülőt, amelyen a puccsra készülő Musaraf, a hadsereg parancsnoka érkezett haza. A gép végül mégis landolt, a puccs sikerült, Sarif pedig nyolcévi szaúdi száműzetésbe kényszerült, és Bhutto is jobbnak látta az önkéntes távozást.

Nemcsak a demokráciát fenyegeti a Zardari–Sarif rivalizálás, de a szélsőséges muszlimok elleni harcról is eltereli a kormány figyelmét. Washington ráadásul amúgy is neheztel Iszlámábádra, mert az USA-nak nem tetsző stratégiát követ a militánsokkal szemben. A kormány nemrég például békét kötött a pakisztáni tálibokkal a fővárostól 120 kilométerre északnyugatra lévő Szvat-völgyben. A megállapodás felér a pakisztáni hadsereg kapitulációjával, mivel a harcok beszüntetésének az az ára, hogy foglyokat cserélnek és bevezetik a muszlim törvénykezést, a sáriát.

A feltehetőleg az afganisztáni tálibokkal és az al-Káida terrorhálózattal kapcsolatban álló szélsőséges vallásos erők jelentős győzelemnek tekintik, hogy a világi Pakisztán egy részén a szigorúan értelmezett iszlám lesz a törvény. A Szvat-völgyben a női oktatás elleni hadjárat során már felégettek kétszáz lányiskolát, és nyilvános kivégzéseket – olykor lefejezéseket – rendeznek. A Nyugat attól fél, hogy a völgy a szélsőségesek újabb hátországává válik, és a tálibok csak erőgyűjtésre használják a békekötést.

Nem a párbeszéd, hanem a háború útját követi ugyanakkor a kormány az afgán határ menti pastu törzsi területeken. A hét félautonóm régió közül ötben a hadműveleteket irányító Tarik Khan tábornok szombaton bejelentette, hogy a legészakibb térségben, Badzsúrban győzelmet arattak, és kiverték a Talibánt. A tábornok szerint az év végéig a parancsnoksága alatt álló másik négy régióból is kifüstölik az ellenséget.

A harcok fél éve kezdődtek Badzsúrban, amelynek azért van stratégiai jelentősége, mert ugródeszka az USA-val és a NATO-val újult erővel szembeszálló afganisztáni táliboknak. Ezen a vidéken intézett rakétatámadást 2006-ban egy amerikai, pilóta nélküli repülő egy lakóház ellen, abban a hitben, hogy ott bujkál Ajman al-Zavahri, az al-Káida második számú vezetője. Talán az afganisztáni tálibok utánpótlását gyengítő mostani pakisztáni haditett is szerepet játszott abban, hogy Hamid Karzai afgán elnök a minap azt javasolta: augusztusról áprilisra hozzák előre az elnökválasztást. Korai lenne azonban a tálibok elleni pakisztáni győzelem feletti örömünnep. A hadsereg közölte: a különböző területeken különböző stratégiát követnek, a hét önálló pastu régióból kettőben például szintén a megállapodás kapott elsőbbséget.

KERESZTES IMRE