Etnikai nyilvántartással vádolnak francia nagyvállalatokat

A listán szerepel többek között az Air France légitársaság, a Nissan Europe autógyár vagy az Eurodisney szórakoztató park, valamint több munka- és ingatlanközvetítő iroda is. "Egyre több cég akarja az etnikai statisztikákkal a színes bőrűeknek vagy a külföldi származásúaknak az ügyfelek számára még elfogadható kvótáját kialakítani" - fogalmazott Samuel Thomas, a civil szervezet alelnöke a France 2 közszolgálati televízióban.

A jelentés szerint az Air France-nál bevett gyakorlat, hogy a légitársaság bérelt különjárataihoz nem szakmai kompetencia, hanem etnikai tipológia, azaz bőr és szemszín szerint választhatnak légikísérőket a megrendelők.

A gyakorlat miatt az SOS Racisme már 2008-ban panaszt tett a szabadság- és informatikai jogok országos bizottságánál (CNIL). A hatóság azonban azzal az indokkal utasította el a panaszt, hogy az etnikai nyilvántartás a légikísérők beleegyezésével történik. Az Air France akkor a sajtóban úgy reagált, hogy például a francia futballválogatott, amelyben sok a fekete játékos, kifejezetten fekete légikísérőket szeret rendelni. 

A Párizs melletti Eurodisney-ben - szintén a jogvédő szervezet feljelentése nyomán - szerdán egy közjegyző jelent meg, hogy lefoglalja a munkafelvételkor állítólag használt etnikai nyilvántartást. A szórakoztató park megerősítette a látogatást, de az ügyről nem kívánt nyilatkozni.

Az SOS Racisme szerint a komplexumban dolgozókat származási helyük szerint sorolják négy csoportba: "Maghreben kívüli Afrika" (fekete), "Maghreb Afrika" (észak-afrikai arab), "Antillák" (Franciaország tengerentúli területeiről származó színes bőrűek), "Nyugat-Európa köztük francia". A civil szervezet úgy véli, hogy a párizsi Disney parkba elsősorban európai turisták járnak, így a vezetőség azt akarja, hogy az ott dolgozók is elsősorban európaiak legyenek.

Az SOS Racisme szerint az alapvető probléma, hogy sem a francia politikusok, sem az igazságszolgáltatás nem harcol ténylegesen az etnikai nyilvántartás ellen, annak ellenére, hogy az 1978 óta öt év szabadságvesztéssel és 300 ezertől másfél millió euróig terjedő pénzbírsággal büntethető bűncselekménynek számít.