A statútumot eredeti formájában még tavaly ősszel fogadták el Újvidéken, de mindmáig nem került a belgrádi parlament elé. Most - vezető kormánypolitikusok nyilatkozataiból ítélve - esély van rá, hogy novemberben a kormány beterjeszti a törvényhozásnak, s az el is fogadja.

A több mint egy éves belgrádi időhúzás legfőbb oka az az össztűz volt, amelyet a központosított állami irányítás hívei, valamint a szerb ortodox egyház zúdított a tervezetre, mert úgy ítélte meg, hogy államot teremt az államban, s megveti az alapját a Vajdaság elszakadásának. Heves támadások érték a statútumnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a Vajdaság szimbólumairól rendelkeztek, törvényalkotási jogot akartak biztosítani a helyi parlamentnek, Újvidékről mint fővárosról beszéltek, a Vajdaságot európai régióként határozták meg, külföldi képviseletek létrehozására, s államközi szerződések megkötésére adtak lehetőséget.

A belgrádi kormány hónapokig tartó egyeztetés után átdolgozásra visszaküldte Újvidéknek a tervezetet, de mint annak egyik legfőbb megszövegezője, Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár (miniszter) fogalmazott, többségében olyan terminológiai változások történtek a statútumban, amelyek alapvetően nem érintik a benne szereplő jogi megoldásokat és alapelveket.

Példaként említette, hogy a Vajdaság nemzetközi szerződései más európai régiókkal kötött szerződések formájában jönnek létre. A Brüsszelbe, az EU székhelyére tervezett vajdasági képviseletet a szerb kormány jóváhagyásával nyitják meg. Kikerült a statútumból az a megfogalmazás, hogy a Vajdaság közép-európai régió, s helyette az "európai értékeket ábrázoló régió" meghatározás lépett. A törvényerejű tartományi képviselőházi rendeletek nevében sem szerepel már a "törvényerejű" szó, ám Korhecz szerint ettől még a rendeletek törvényi jelentőségűek lesznek. Újvidéket pedig nem fővárosnak fogják nevezni, mint az eredeti tervezetben szerepelt, hanem Vajdaság Autonóm Tartomány fő adminisztratív központjának.

Az ily módon átalakított szöveget az újvidéki parlament jelen lévő 105 tagja közül 84 fogadta el (a testület 120 tagú), 20 ellene voksolt, egy pedig tartózkodott. Korhecz Tamás szerint most minden jel arra mutat, hogy a szerbiai képviselőház konszenzussal fogadja majd el a törvényjavaslatot. A politikus szerint azonban még mindig megvan egy "újabb bizánci cselszövés" lehetősége, azé, hogy bár a kormány megígért valamit, a parlamentben módosításokkal kikezdik, átszabják a törvényt.

Megfigyelők szerint a vajdasági statútumnak alapvetően szimbolikus jelentősége van, önálló cselekvésre, valódi autonómiára nem ad lehetőséget. A hozzá tartozó, vele együtt elfogadandó vajdasági hatásköri törvény kormány által jóváhagyott tervezete ugyanis nem rendelkezik a tartomány vagyonáról és saját pénzbevételeiről, ezeket később elfogadandó törvények fogják meghatározni. Saját vagyon és bevételek nélkül pedig a Vajdaság továbbra is a belgrádi vezetéstől függ majd alapvetően.