A 30 ezer fős amerikai csapaterősítéssel 143 ezer főre nő az Afganisztánban szolgáló külföldi katonák száma. A 43 országot képviselő katonák egyik része a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő (ISAF), másik része az Egyesült Államok vezette koalíciós erők kötelékébe tartozik.

A Pentagon adatai szerint a nemzetközi erőkben amerikai katonából van messze a legtöbb: jelenleg 34 ezer 800 az ISAF-ban, és 36 ezer 200 a koalíciós erőkben. Azok az országok, amelyek katonákat adnak a koalíciós erőkbe, kivétel nélkül az ISAF-ba is részt vállalnak. Tehát az ISAF-ot 43 nemzet alkotja, összesen 71 ezer katonával. A 43-ból 26 NATO-tagország. A 30 ezres afganisztáni csapaterősítéssel hat hónap alatt 101 ezerre nő a tálib lázadók ellen harcoló amerikaiak száma. A közeli Irakban 115 ezer amerikai katona szolgál.

Az icasualties.org honlap december 1-jei adatai szerint a tálib hatalom 2001-es megdöntése óta 1532 külföldi katona halt meg Afganisztánban, közülük 929 amerikai, 236 brit és 133 kanadai.

Megfigyelők szerint az amerikai erők új afganisztáni stratégiája csak abban az esetben lesz sikeres, ha felkészítik az afgán fegyveres erőket arra, hogy átvegyék a biztonsági ellenőrzést az országban. Könnyen lehet, hogy több tízezernyi újonc afgán katona és rendőr toborzása, felszerelése, kiképzése és felkészítése a tálibok elleni hatékony harcra hosszabb időt vesz igénybe, mint az a 18 hónap, amely múlva Barack Obama amerikai elnök tervei szerint elkezdik kivonni az amerikai erőket az országból.

McChrystal tábornok a csapaterősítés és helyzetértékelés washingtoni bejelentése után közölte, hogy az újonnan kialakuló létszámmal el tudja látni a helyzetértékelésből számára körvonalazódó feladatokat, amelyek közül központi helyen szerepel a következő hónapokban az afgán hadsereg és a rendőrség képességeinek fejlesztése. Az ország feletti biztonsági ellenőrzést olyan gyorsasággal adják át az afgán hatóságoknak, amilyen gyorsan csak a körülmények lehetővé teszik - tette hozzá.

A NATO Washington mögött áll

Anders Fogh Rasmussen a NATO főtitkára megerősítette, hogy várakozásai szerint az európai tagországok jövőre ötezer fővel, "talán egy-két ezerrel többel is", bővítik afganisztáni erőiket. Egyúttal felhívta a csapatnövelési kéréseknek még ellenálló szövetségeseket, hogy csatlakozzanak ők is a közös erőfeszítésekhez. A főtitkár közleményében kitért a szerinte várható európai hozzájárulásra. "Negyvenhárom ország van jelen Afganisztánban NATO-parancsnokság alatt, és bízom benne, hogy más szövetségesek és partnerek is növelni fogják a részvételüket" - szögezte le.

A NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos találkozót tartanak a hét második felében Brüsszelben, és ennek egyik kiemelt témája lesz Afganisztán. Mint Rasmussen hangoztatta, a terrorellenes küzdelem nem csak amerikai érdek, hanem a szövetség összes tagállamának kiemelt törekvése. Jelezte, attól is tartani lehet, hogy nem kielégítő európai hozzájárulás esetén az Egyesült Államok változtat mostani, a "többoldalúságot" előnyben részesítő álláspontján.

Tálibok: csak nőni fog az ellenállás

Az amerikai elnök által ígért afganisztáni csapaterősítés csak a tálibok ellenállását fogja erősíteni - közölte az iszlamista mozgalom szóvivője. Juszuf Ahmadi a francia hírügynökségnek telefonon nyilatkozva úgy vélte: az amerikai elnök reménye, hogy Washington katonailag ellenőrzése alá vonja országot, nem válik valóra.
Az amerikaiak - akárcsak korábban az oroszok - egyszer majd belátják, hogy nem érhetik el céljukat, és szégyenteljes visszavonulásra kényszerülnek - hangoztatta Ahmadi.

Az afgán kormány üdvözli

"Elégedettek vagyunk az új amerikai stratégiával, s különösen örülünk annak, hogy megerősítették az Egyesült Államok hosszú távú afganisztáni kötelezettségvállalását. De a csapaterősítésnél is fontosabb a gazdasági támogatás, mert nem lehet kizárólag katonai eszközökkel megoldani az ország gondjait, sőt a megoldás része kell hogy legyen egy sokféle lépést összehangoló globális stratégiának. E lépések közé tartozik a Pakisztánra való nyomásgyakorlás és a nagyobb pénzbeli támogatás" - közölte a kabuli külügyminiszter tanácsadója.

A pakisztáni kormányfő azonban aggodalmának adott hangot Obama bejelentése miatt. Juszuf Raza Gilani attól tart, hogy az amerikai csapaterősítés hatására még több afganisztáni fegyveres lázadó lel menedékre Pakisztánban. Az amerikai elnök fontosnak nevezte, hogy Afganisztán és a szomszédos Pakisztán hatékony partnerei legyenek egymásnak. Kijelentette: nem szabad eltűrni, hogy az afganisztáni tálibok menedéket találjanak Pakisztánban, de nem szólt arról, hogy Washington esetleg további kézzelfogható ösztönzést adna Iszlámábádnak a probléma megoldására.

Brown is bővítéspárti

A brit kormányfő szerint az összes NATO-szövetségesnek egységesen fel kell sorakoznia az Egyesült Államok afganisztáni stratégiája mögött. Gordon Brown ennek kapcsán közölte: a brit kormány igyekszik rábírni más országokat is arra, hogy ajánljanak fel katonai erőt az afganisztáni hadműveletekhez.

A brit kormányfő megerősítette, hogy január végén Londonban konferenciát tartanak az afganisztáni nemzetközi koalícióban részes 43 ország mindegyikének részvételével. A miniszterelnök szerint a konferencián lehetőség nyílik arra, hogy a koalíciós országok egyezségre jussanak az egyes térségek afganisztáni ellenőrzés alá helyezésének folyamatáról.

Brown a múlt hónap közepén, a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén tartott külpolitikai előadásában jelentette be a nagyszabású londoni Afganisztán-konferencia összehívásának tervét 2010 elejére, közölve: a rendezvény célja az átadási folyamat menetrendjének meghatározása lesz. A brit külügyminiszter azonban egy nem sokkal később megjelent lapinterjúban gyakorlatilag kizárta a nemzetközi haderő közeli kivonulását. David Miliband a The Guardian című vezető brit baloldali napilapnak azt mondta: ha a külföldi erők távoznának Afganisztánból, a lázadók "lerohannák" még az ellenállásra felkészült kormányerőket is - "lehet választani, hogy ez öt perc, 24 óra vagy hét nap alatt történik-e meg" -, és akkor "visszajutunk oda, ahonnan indultunk".

A brit hadsereg egyre súlyosabb veszteségei miatt ugyanakkor mind nagyobb nyomás nehezedik Londonra a brit erők hazahívása végett. Afganisztánban eddig 236 brit katona esett el, közülük 99 az idén. A BBC nemrégiben közölt felmérése szerint a brit közvélemény 64 százaléka nem tartja megnyerhetőnek az afganisztáni háborút, és 63 százalék a brit katonák "lehető leggyorsabb" kivonását szeretné.

Óvatos franciák

Elképzelhető, hogy kiigazítják az Afganisztánban állomásozó francia kontingens létszámát - mondta Bernard Kouchner francia külügyminiszter a France Info hírrádiónak. Semmi nem írja elő, hogy ne lehetne felülvizsgálni a francia kontingens létszámát - fogalmazott a külügyminiszter, utalva arra, hogy Párizs esetleg "civileket, csendőröket és műszaki szakembereket" küldhetne az ázsiai országba. Hozzátette: azokban az afgán térségekben, ahol jelenleg francia katonák szolgálnak, "nincs szükség csapaterősítésre".

A külügyminiszter jelezte, hogy a londoni nemzetközi Afganisztán-konferencián Franciaország "majd meglátja, hogyan igazíthatók ki a dolgok" - hangsúlyozta Kouchner. Korábban hasonlóan nyilatkozott Hervé Morin védelmi miniszter is, aki szerint "ha erősítésre lenne szükség, annak csak az afgán rendőrség és hadsereg kiképzésében való részvételként lenne értelme".

A külügyminiszter arra emlékezetett, hogy amikor még egyetlen ország sem emelte Afganisztánban állomásozó katonáinak számát, Párizs ezt szeptemberben már megtette. Franciaország jelenleg mintegy 3750 katonát mozgósított az afganisztáni misszióba, ebből 3300 állomásozik ténylegesen az ázsiai országban.

Francia részről Kouchner üdvözölte Barack Obama "nagyon szép, világos és határozott" beszédét, de hozzátette: nem a katonák száma számít, "hanem a jó helyen végzett tevékenység és a régiók pedig különbözőek" Afganisztánban - mondta a külügyminiszter.

Kétszáz spanyol katona

A spanyol kormány várhatóan 200 újabb katonát vezényel Afganisztánba washingtoni kérésre - értesült az El País című madridi lap. Az újság azt írta szerdán, hogy a védelmi minisztérium 200 katona küldését vette számításba a több mint 1200 fős, Afganisztán nyugati részén állomásozó spanyol kontingens megerősítésére.

José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök kedden jelentette be, hogy tárgyalni fog a parlamenti pártokkal az afganisztáni csapaterősítésről. Spanyolországban a parlamentnek kell jóváhagynia a csapatnövelést, de a szocialista kormány nem rendelkezik ehhez szükséges többséggel a törvényhozásban.

Németország akár 2500 katonát is küldhet

Németország egyelőre várakozó állásponton van az Egyesült Államok által sürgetett afganisztáni csapaterősítéssel kapcsolatosan - erősítette meg a német parlament külügyi bizottságának elnöke. A szerdai német sajtó arról írt, hogy Barack Obama a szövetségesi szolidaritás jegyében mintegy 2000-2500 pótlólagos német katonára számít. Ez egyben azt jelenti, hogy Washington szövetségesei közül Németország hozzájárulása lenne a legnagyobb a nemzetközi békeerő létszámának növeléséhez.

A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Ruprecht Polenz szerdai nyilatkozatában nem  zárkózott el az amerikai kérés teljesítése elől, de hangsúlyozta, hogy Németország még vár a végleges döntés meghozatalával.

A magyar katonák afganisztáni létszámbővítése még tervezés alatt áll

Még tervezés és egyeztetés alatt áll az Afganisztánban lévő magyar katonák létszámbővítése; ennek elengedhetetlen feltétele a pénzügyi és a technikai háttér megléte, valamint az ötpárti konszenzus - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

A HM közleményében az olvasható, hogy Magyarország elkötelezettsége továbbra is változatlan az afganisztáni rendezésben való aktív részvételt illetően. Képességeinkhez mérten ezután is hozzájárulunk a művelethez, sőt - összhangban a NATO, valamint az USA elképzeléseivel - új felajánlásokkal bővítjük szerepvállalásunkat - írják.

Az új felajánlásokkal a hangsúlyt immár az önállóan működni képes afgán erők kiképzésében, felkészítésében való részvételre helyezik - tették hozzá.

A minisztérium közleményében emlékeztettek: a honvédség törzstisztek kiküldését tervezi a kelet-ázsiai országba, valamint egy harci helikopter kiképző csoport telepítését az Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) légi hadtestjéhez, illetve néhány katonai műszaki kiképzőt is küldenének.

Szomszédaink

Barack Obama amerikai államfő Afganisztánnal kapcsolatos döntését Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter "felelősnek" minősítette. "Meggyőződésem, hogy a NATO is hasonlóan pozitívan fog reagálni" - húzta alá a diplomata, aki újságíróknak hozzátette: "Már elmondtuk, hogy jelentősen növeljük, szinte megduplázzuk a létszámot". "Idő előtti még pontos számokat közölni, egyébként is ez a védelmi miniszter dolga" - tette hozzá Lajcák. Szlovákiának jelenleg a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő (ISAF) kötelékében 245 katonája van Afganisztánban.

Csehország mérlegeli, hogy a jövő évben száz katonával megnövelné afganisztáni kontingensének létszámát - közölte a cseh védelmi miniszter Martin Barták. Csehországnak jelenleg 480 katonája van a NATO kötelékében, míg egy kisebb egység az afgán hadsereg katonáinak kiképzésében segédkezik. Barták elmondta, hogy a kérdést előbb meg kell vitatni a mérvadó politikai pártokkal, mert azok álláspontja nem egységes, s például a Cseh Szociáldemokrata Párt kimondottan ellenzi a nagyobb afganisztáni szerepvállalást.

A Bogdan Klich lengyel nemzetvédelmi miniszter által készített előzetes számítások szerint Lengyelország a következő évben valószínűleg 600 újabb katonát küld Afganisztánba, és további 200 katonát tartalékol majd ugyanerre a célra, de - hangsúlyozta a szóvivő - erről még nincs végleges döntés.

Melyik ország hány katonával vesz részt az ISAF koalíciós erőiben:
    Egyesült Államok: 34 ezer 800
    Nagy-Britannia: 9000
    Németország: 4500
    Franciaország: 3750 (ebből 3300 magában Afganisztánban) és 150 csendőr
    Kanada: 2830
    Olaszország: 2795
    Hollandia: 2160
    Lengyelország: 1910
    Ausztrália: 1350
    Spanyolország: 1000
    Románia: 990
    Törökország: 720
    Dánia: 690
    Belgium: 530
    Norvégia: 480
    Csehország: 480
    Bulgária: 460
    Svédország: 430
    Magyarország: 360
    Új-Zéland: 300
    Horvátország: 290
    Albánia: 250
    Litvánia: 250
    Szlovákia: 245
    Lettország: 175
    Finnország: 165
    Macedónia: 165
    Észtország: 150
    Görögország: 145
    Portugália: 145
    Szlovénia: 130
    Azerbajdzsán: 90
    Egyesült Arab Emírségek: 25
    Bosznia-Hercegovina: 10
    Ukrajna: 10
    Szingapúr: 9
    Luxemburg: 8
    Írország: 7
    Jordánia: 7
    Ausztria: 4
    Izland: 2
    Grúzia: 1