Kiszabadult a börtönből II. János Pál pápa merénylője

Letöltötte büntetését és kiszabadult hétfőn törökországi börtönéből Mehmet Ali Agca, aki 1981-ben merényletet kísérelt meg a néhai II. János Pál pápa ellen.

  • hvg.hu hvg.hu
Kiszabadult a börtönből II. János Pál pápa merénylője

Agca, aki 1981 május 13-án nyitott tüzet a volt egyházfőre a római Szent Péter téren, csaknem 30 évet töltött rács mögött, részben egy 1979-ben Törökországban elkövetett gyilkosságért. Szabadulása után először egy katonai létesítménybe vitték, hogy megállapítsák, alkalmas-e katonai szolgálatra, amelyet eddig még nem teljesített - közölte a férfi ügyvédje, hozzátéve, hogy védence várhatóan az orvosi ellenőrzés után távozhat ténylegesen szabadon.

Agcát 2006-ban - amikor egy utóbb visszavont amnesztiával néhány napra feltételes szabadlábra került - egyszer már alkalmatlannak nyilvánította a katonai szolgálatra egy isztambuli katonai kórház mentális problémái miatt.

A most 52 éves férfi, a szélsőjobboldali Szürke Farkasok militáns szervezet egykori tagja néhány nappal ezelőtt közölte: szabadulása után kész részletesen válaszolni a tettére vonatkozó kérdésekre. A merénylet indítékát máig homály fedi, egyes feltételezések szerint az akkori szovjet és bolgár titkosszolgálatnak is köze lehetett az ügyhöz. Agca története iránt állítólag máris számos könyvkiadó és filmrendező érdeklődik.

II. János Pál annak idején súlyosan megsebesült, de túlélte a merényletet. Agcát életfogytiglani börtönre ítélték a gyilkossági kísérletért. 2000-ben az olasz államfő kegyelmet adott neki, és kiadták Törökországnak. Hazájában ismét azonnal bebörtönözték egy érvényben lévő ottani ítélete alapján egy újságíró meggyilkolása miatt, amit még 1979-ben követett el.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?