Észak-Korea a hajózástilalmi övezetre nyitott tüzet

Az észak-koreai tüzérség a hajózástilalmi övezetre nyitott tüzet szerdán, egy nappal azután, hogy Phenjan két ilyen körzetet jelölt ki a vitatott határon Dél-Koreával, s a Yonhap dél-koreai hírügynökség jelentése szerint a déli erők ugyancsak sortűzzel válaszoltak.

  • hvg.hu hvg.hu
Észak-Korea a hajózástilalmi övezetre nyitott tüzet

A dél-koreai katonai forrásra hivatkozó jelentéseket a szöuli védelmi tárca egyelőre nem erősítette meg.

Észak-Korea kedden két hajózástilalmi övezetet jelölt ki Dél-Koreával közös, vitatott nyugati tengeri határvidékén - közölték dél-koreai tisztviselők, akik szerint ez arra is utalhat, hogy Phenjan újabb rakétakísérletekre készül. A hajózástilalmi zónát a tengeri határtól közvetlenül délre, vagyis dél-koreai vizeken jelölték ki, március 29-ig terjedő érvénnyel.

A két Korea között állandó feszültség forrása a vitatott tengeri határ, amelyet az ENSZ-parancsnokság jelölt ki az 1950-1953-as koreai háború végén. A kommunista ország nem ismeri el a háború után megállapított határt, azt állítja, hogy az ENSZ önkényesen jelölte ki azt. Phenjan szerint a határnak délebbre kellene húzódnia, s a vita 1999-ben és 2002-ben véres tengeri összecsapásokhoz vezetett. Legutóbb tavaly novemberben történt a tengeren súlyos incidens: észak- és dél-koreai hadihajók tűzpárbajt vívtak egymással, amelyben egy észak-koreai haditengerész meghalt, s többen megsebesültek.

A két ország papíron még mindig hadiállapotban áll egymással, mert a háború csak fegyverszünettel és nem békeszerződéssel ért véget.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

2025 30. lapszám