Kiskatonákon tesztelte a francia hadsereg az atomfegyvernek az emberre gyakorolt lelki és fiziológiai hatását az algériai Szaharában a hatvanas években végrehajtott atomkísérletei során - írta kedden egy bizalmas katonai jelentésre hivatkozva a Le Parisien című párizsi napilap.
A francia atomkísérletek végleges leállítását követően, 1998-ban írt jelentés egy 1961. április 25-én végrehajtott atomkísérletre vonatkozik. A kísérlethez háromszáz, Németországban állomásozó kiskatonát használt a hadsereg: a robbanást követően az embereknek a becsapódási pontot 300 méterre kellett megközelíteniük.
A gyakorlat során a névtelen jelentés szerint a hadsereg azt vizsgálta, hogy egy atombomba robbanása után az emberek hogyan viselkednek a támadás helyszínén. Az atomfegyvernek az emberre gyakorolt lelki és fiziológiai hatásának megfigyelésével a hadsereg "a modern harcoló katona lelki felkészítéséhez igyekezett a szükséges információkat megszerezni". A részletes beszámoló kitér a katonák reakcióira, megemlítve, hogy a becsapódás után valamennyien képesek voltak harcolni.
A lapnak adott interjúban Hervé Morin védelmi miniszter elmondta, hogy nincs ismerete a jelentésről. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a francia parlament a kormány javaslatára tavaly decemberben törvényt fogadott el a Szaharában és Francia-Polinéziában végrehajtott atomkísérletek áldozatainak kárpótlásáról. A megközelítőleg 10 millió eurós összeg közel 150 ezer olyan katonát és polgári személyt érinthet, akik az 1960 és 1996 között végrehajtott francia atomrobbantások helyszínén tartózkodtak, s ezért sugárfertőzést kaptak.
A miniszter arra utasította a hadsereg illetékes szerveit, hogy minden olyan dokumentumot tegyenek hozzáférhetővé, amelyből az áldozatok pontosan megtudhatják, mekkora sugárdózisnak voltak kitéve. "Az atomkísérletek során kapott dózisok nagyon gyengék voltak" - tette hozzá.
Franciaország 1960 és 1967 között a Szahara algériai részén, 1966 és 1996 között pedig a Csendes-óceánban, a Francia-Polinéziához tartozó Mururoa és a Fangataufa korallzátonyokon összesen 210 légi, illetve víz alatti atomkísérletet hajtott végre. A kísérletekben részt vevő több ezer francia veterán évtizedek óta harcol annak elismertetésért, hogy a robbantások során kapott sugárfertőzés miatt betegedtek meg. 2004 óta pedig nem szándékos emberölés vádjával több vizsgálóbíró indított előzetes eljárást a hadsereg ellen.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
