Janukovics ünnepélyes beiktatásán – számos államfő és más magas rangú vendég között – részt vett Sólyom László magyar államfő is. Az ukrán parlament épületében megtartott eseményen nem voltak jelen sem az elnökválasztáson vesztes Julija Timosenko kormányfő pártjának (BJuT), sem a távozó államfő, Viktor Juscsenko pártjának, a Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelemnek (NU-NSZ) a képviselői.

A beiktatáson Janukovics azt mondta, Ukrajnának el nem kötelezett európai országgá kell válnia. Ezzel arra utalt, hogy országa nem kíván sem Oroszországgal, sem a Nyugattal szövetségre lépni. Kijelentette ugyanakkor, hogy "azok a kihívások, amelyekkel a nemzetközi közösség jelenleg szembenéz, a legszélesebb keretekben való összefogást teszik szükségessé", s Ukrajna "mint el nem kötelezett európai ország kész részt venni ezekben a folyamatokban".

Az Oroszországgal szorosabb kapcsolatokra törekvő Janukovics kijelentése a francia hírügynökség megállapítása szerint ellentétes elődjének politikájával; Juscsenko eddig azt bizonygatta, hogy Ukrajnának csatlakoznia kell a NATO-hoz. Janukovics a választásokon csekély előnnyel nyert vetélytársával, Julija Timosenkóval szemben. A jelenlegi kormányfő hat évvel ezelőtt, a 2004-es "narancsszínű forradalom" alatt szervezett tüntetésekkel kikényszerítette annak az elnökválasztásnak a megismétlését, amelyben előzőleg Janukovicsot hirdették ki győztesnek. Az újabb elnökválasztáson már viszont Viktor Juscsenko lett a győztes.

A most hivatalba lépő Janukovics a világgazdasági válságban megrokkant gazdaságot, megosztott országot örököl. Széles körű ugyan támogatottsága Ukrajna oroszajkú, keleti területein, de gyakorlatilag alulmaradt Timosenkóval szemben minden más régióban az ország nyugati, ukrán ajkú felén.

Az hogy a kormányfő nem volt hajlandó elismerni vereségét és nem akar távozni a hatalomból, az amerikai hírügynökség szerint azzal fenyeget, hogy folytatódik majd az a politikai iszapbirkózás, ami évek óta megbénítja az ukrán kormányt, s még mélyebbé válik az a pénzügyi válság, amelynek következtében tavaly 15 százalékkal zsugorodott a gazdaság. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a parlament eddig még képtelen volt elfogadni az ország idei költségvetését.