EU-biztos-jelöltek meghallgatása

Több biztosjelölt is megkérdőjelezhető teljesítményt nyújtott az Európai Parlamentben (EP) zajló meghallgatásokon, ám pótvizsgára vagy második kérdezz-felelekre hivatalosan nincs lehetőség. Az EP frakcióvezetői informálisan, a nyilvánosság kizárása mellett azért újból kifaggathatnak egy-egy jelöltet. Ez lapzártánk után valószínűleg meg is történik, a legnagyobb figyelmet mégis az kapta, hogy kedden visszalépett a Bulgária által jelölt Rumjana Zseleva, akinek a helyére új személy került. Mivel az új jelöltnek is időt kell adni a felkészülésre, a személycsere késlelteti a bizottság január végére tervezett felállását.

Az EP egyetlen végszavazáson dönt a teljes biztosi karról, és ha a bizottság – akár csak egyetlen jelölt miatt is – megbukik, akkor az egész folyamatot újra kell indítani, a tagállami biztosállítástól kezdve. Ez további több hónapos késedelmet jelentene a bizottság felállásában, ami a lisszaboni szerződés elhúzódott ratifikálása miatt már amúgy is jócskán elmaradt a menetrendtől.

Nem valószínű, hogy az EP a folyamat megakasztására játszana – jegyezték meg a HVG-nek nyilatkozó brüsszeli diplomaták. A képviselők és az unió intézményei abban érdekeltek, hogy minél előbb beinduljon a normál ügymenet, és teljes gőzzel működhessen az európai törvényalkotás is.

Ezúttal sem múlt el botrány nélkül a jelölési folyamat. A 2009–2014 közti időszak humanitáriussegély-nyújtási biztosi posztjára jelölt Zseleva múlt heti meghallgatásán állítólagos közvetett maffiakapcsolatai és korábbi zavaros üzleti ügyei mellett az egyesek szerint erősen megkérdőjelezett szakértelme miatt is leszerepelt. Tisztázatlan vagyonnyilatkozata okán elsőként az európai szocialisták támadták, majd csatlakoztak hozzájuk a zöldek és a liberálisok is. Ez pedig már elég lett volna a megbuktatásához, ami igen kellemetlenül érintette volna az Európai Néppártot (EPP). A jobbközép pártcsalád ugyanis tavaly decemberi kongresszusán egyik alelnökévé választotta Zselevát, és az utolsó pillanatig támogatta.

Bár a brit liberális Andrew Duff EP-honatya, a meghallgatások fő koordinátora, a HVG-nek hétfőn még azt jelezte, hogy kivárnak a Zselevával kapcsolatos állásfoglalásukkal, Szófia végül engedett, és kedden már meg is nevezte az „önként” visszalépett Zseleva utódát, Krisztalina Georgieva, a Világbank eddigi alelnöke személyében. A EPP szóvivője a HVG-nek elmondta, Zseleva annak ellenére lépett vissza, hogy tisztázták az őt ért vádak alól. A néppárt szerint egyébként is alaptalanul vádolták meg a bolgár jelöltet, aki – tartja az EPP – gyűlöletkampány áldozata lett.

A HVG brüsszeli forrásai szerint az EP frakciói közti háttéralku eredményeképpen megszületett gyors személycsere megkönnyítette a további három-négy kevésbé jól szerepelt jelölt helyzetét, így a hét elején úgy látszott, elmarad a szocialista–konzervatív csörte. A kedden a bolgár külügyminiszteri székből való távozását is bejelentő Zseleva elutasítása esetén ugyanis a konzervatívok is léptek volna, feltehetően egy szocialista delegált kibuktatásával.

Marco Incerti, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) elemzője a HVG-nek elmondta, az EP-képviselők az öt évvel ezelőtti bizottsági meghallgatásokat a parlament erejének fitogtatására is felhasználták, de szerinte most inkább gyorsítanák a folyamatot. Az új bizottság végszavazására – Georgieva meghallgatása miatt – már így is a tervezett január 26-ánál később, legkorábban valószínűleg február 9-én kerül sor.

A bolgár jelölt esetétől igencsak eltér az előző ciklusban bevált holland Neelie Kroes eddigi versenypolitikai biztos helyzete. A távközlési poszt várományosának második meghallgatása azért szükséges a pártok szerint, mert első szereplésekor „lélektelen” volt, és nem adott konkrét válaszokat fontos szakpolitikai kérdésekre. Az effajta kritika a jelöltek meghallgatásakor visszatérő elem. Andor László, a foglalkoztatási és szociális témák magyar biztosjelöltje is megkapta bírálatként a konkrét válaszok hiányát, nemcsak Őry Csaba fideszes EP-képviselőtől, hanem – a szocialistákat kivéve – más pártok tagjaitól is. A HVG úgy tudja, maga José Manuel Barroso bizottsági elnök kérte jövendőbeli kollégáit, hogy ne tegyenek konkrét politikai ígéreteket. Megerősíteni látszanak ezt a szocialisták alelnökének, Hannes Swobodának a szavai: „Úgy tűnik, hallgatási fogadalomra kötelezték a jelölteket.”

Csorbát szenvedett az utóbbi öt évben szintén jó teljesítményével kitűnt finn Olli Rehn korábbi bővítési biztos renoméja is, mert a gazdasági és monetáris ügyek biztosjelöltjeként nem volt elég meggyőző. Szintén komoly szakmai kritikát kapott – a pár hónapja litván államfővé választott Dalia Grybauskaité költségvetési és pénzügyi tervezési biztos helyébe országa jelöltjeként lépett – Algirdas Semeta is, aki most a Kovács László távozásával megüresedett adó- és vámügyi poszt várományosa. Nem kerülte el a bírálatokat az oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős eddigi biztos, a szlovák Maros Sefcovic sem. A Barroso által most az uniós intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felelős bizottsági alelnöki posztra szánt szociáldemokrata Sefcovicot elsősorban fideszes EP-képviselők támadták, amiért 2005-ben egy uniós rendezvényen azt mondta, hogy a romák kihasználják a szlovák jóléti rendszert.

FOLK GYÖRGY / BRÜSSZEL