A temetési szertartásokat Gudermesben, Csecsenföld második legnagyobb városában tartották meg. A Kadirovok és a Jamadajevek ugyanazon csecsen nemzetség két legbefolyásosabb klánja. Csecsenföld korábbi elnökét, Ahmet Kadirovot, Ramzan Kadirov apját a Jamadajevek még támogatták. A két klán 2008 áprilisában került szembe egymással, amikor Batrudin, a legkisebb Jamadajev-fiú konvoja nem engedett utat Kadirov kocsioszlopának, és a viszály lövöldözésbe torkollott.
Ezt követően a Jamdajevektől úgyszólván mindent elvettek. Addig Gudermesz, Csecsenföld második legnagyobb városa a hitbizományuknak számított, Csecsenföldön sokmillió dolláros vállalkozás-hálózattal rendelkeztek, s ezt mind elvesztették. Feloszlatták a szélsőségesek ellen elszántan harcoló Vosztok zászlóaljat, amelynek Szulim volt a parancsnoka, az egység több katonáját megölték, és a klánt kiszorították Csecsenföldről.
Ezt követően Moszkvában, az orosz kormány székházától alig néhány száz méterre lelőtték Ruszlan Jamadajevet, a legidősebb fivért, Oroszország hősét, a duma volt képviselőjét, majd tavaly tavasszal merényletet követtek el Szulim ellen Dubajban. Tavaly nyáron Moszkva mellett merényletet kíséreltek meg a következő fivér, Isza Jamadajev ellen is, de a merénylőt elfogták, és a kihallhatásokon elmondta, hogy Ramzan Kadirov bízta meg. Télen Isza Jamadajev bejelentette, hogy gyilkosokat küldtek ellene Csecsenföldről, és Dmitrij Medvegyev elnök védelmét kérte: attól kezdve egy lépést sem tett belügyi kommandós testőrei nélkül.
Mindezek után nagy feltűnést keltett a hír, hogy Kadirov kibékült a Jamadajevekkel. Egyes források szerint erről a legfelső szinten, mások szerint titkosszolgálati szinten gondoskodtak, és a találkozó megszervezésében részt vettek a csecsenföldi klánok vénei is. Isza Jamadajev igyekezett a végsőkig kihasználni a helyzetet: egyebek között követelte a fivérei meggyilkolásában bűnösök felelősségre vonását - noha ezek között maga is többször nevezte meg Kadirovot -, a csecsenföldi vállalkozások visszaadását, és a legfiatalabb fiú, Batrudin rehabilitálását, őt ugyanis már évek óta körözik.
Lapértesülések szerint Kadirov késznek mutatkozott mindezt teljesíteni, miután előzőleg a Jamadajev ház feje bocsánatot kért a történtekért, és leszögezte, hogy őt félrevezették. A találkozó után kiadott közlemény szerint a Jamadajevek mostantól Kadirov szövetségesei.
A béküléssel mindkét fél nyer. A konfliktus kárára volt Kadirovnak is, akinek hamarosan lejár az elnöki mandátuma, és küszöbön áll újbóli kinevezése, de az ügy foltot ejtett politikai arculatán. Noha Csecsenföldön és azon kívül is gyakoriak a Kadirov ellenfelei elleni merényletek, és küldöttei rendszeresen keverednek fegyveres botrányokba Moszkvában is, a csecsen elnök a Kreml feltétlen bizalmát és támogatását élvezi, mert elnöksége alatt elérte, hogy Csecsenföldön viszonylagos nyugalom honol. A háborúk után gyorsan újjáépítette a köztársaságot, és rendszeresen hűségéről biztosítja a szövetségi vezetést, nem is titkolva, hogy Csecsenföld "dotációs köztársaság", amely a központi támogatásból él, és csak problémát jelentene számára a függetlenség.
A Jamadajevek azonban többet nyertek békekötéssel, mert visszaszereztek szinte mindent, amit elvesztettek, és helyreáll a klán státusa. A hat Jamadajev fivér lázadóként indult, de a második csecsen háborúban már az oroszok oldalán harcolt. Szulim a szeparatisták százait megsemmisítő, Vosztok különleges zászlóalj parancsnoka lett. Az elsőként meggyilkolt, legidősebb Ruszlan volt a klán "politikai arca" volt: az Egységes Oroszország Párt színeiben Csecsenföld elnöke, volt, majd e tisztséget átadta a Kadirovoknak, s az állami duma képviselője volt. Ruszlan és Szulim Jamadajev egyaránt az Oroszország hőse kitüntetés birtokosa volt.