Lex Magyar: nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat a Tisza EP-képviselői
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
Meghátrálásra késztette Svájcot Líbia a két ország közötti diplomáciai konfliktusban, amely másfél éve, Moamer el-Kadhafi egyik fiának genfi letartóztatása miatt robbant ki.
Az őszülő hajú svájci üzletember, Max Göldi hétfőn kilépett az alpesi ország líbiai nagykövetségének ajtaján, egy rendőr tábornok kíséretében beszállt egy autóba, amely elvitte a Tripoli melletti börtönbe, hogy megkezdje négy hónapos büntetésének letöltését. Társa, a svájci–tunéziai állampolgárságú Rachid Hamdani röviddel korábban kocsival szülőhazája, Tunézia felé távozott az épületből, amelyet rendőrök gyűrűje vett körül. A két üzletember az utóbbi másfél év zömét Svájc nagykövetségén töltötte kényszerlakóként abban a diplomáciai viszályban, amely az észak-afrikai és alpesi ország között tört ki.
Libia és Svájc kapcsolata 2008 nyarán romlott meg, amikor Moamer el-Kadhafi líbiai vezető egyik fiát, a korábbi botrányairól is ismert Hannibalt (erről lásd Hannibal a kapuk mögött című cikkünket) és várandós feleségét rövid időre őrizetbe vette a genfi rendőrség. Az egyik luxushotelben tartózkodó házaspárt azzal vádolta két alkalmazottja, egy tunéziai nő és egy marokkói férfi, hogy övvel és vállfával ütlegelték őket, ezért a szálloda vezetőségéhez fordultak. Hannibalt két napig őrizetben tartották a svájci hatóságok, majd szabadon engedték, a szolgálók pedig az időközben kifizetett, ismeretlen összegű kárpótlás hatására visszavonták feljelentésüket, így a genfi ügyészség ejtette a vádakat. Svájc úgy gondolta, a kínos affér ezzel lezárult, Kadhafi azonban valóságos bosszúhadjáratba kezdett, hogy megtorolja a családja becsületén esett foltot.
A Nyugattal amúgy a viszonyát éppen javító Líbia blokádot hirdetett a svájci termékek ellen, drasztikusan visszafogta a Svájcba irányuló, az ország fogyasztásának ötödét fedező, évi 2,5 millió tonnás olajexportját. Tripoli 5 milliárd dollárt vont ki svájci bankokból, felfüggesztette a két ország közti légi közlekedést, és bezáratta az ABB és a Nestlé cég líbiai irodáját. Képbe került a Líbiában dolgozó két svájci férfi – Göldi az ABB gépipari konszern alkalmazottja volt –, akiket a líbiai hatóságok a vízumszabályok megszegésével vádoltak meg. Tripoliban természetesen hangsúlyozták, hogy az üzletemberek ügye teljesen független a genfi Hannibal-affértól. Göldit és Hamdanit rövid őrizet után szabadon engedték, ők a svájci nagykövetségre távoztak, és egy líbiai bíróság tavaly decemberben mindkettőjüket 16 hónap börtönre ítélte. Az idén februárban másodfokon Göldi büntetését 4 hónapra mérsékelték, Hamdanit pedig ártatlannak találták. A túszok ügyében megmozdult a svájci diplomácia, amely éppen olyan sikertelen maradt, mint azok az üzletemberek, akik önként próbálkoztak közvetítéssel a Kadhafihoz fűződő baráti kapcsolatokra hivatkozva.
A konfliktus megoldásában az sem segített, hogy tavaly augusztusban az akkor az államelnöki funkciókat is ellátó svájci pénzügyminiszter, Hans-Rudolf Merz Tripoliba repült, és bocsánatot kért, mert egy évvel korábban Genfben „őrizetbe vettek két diplomatát”. Svájcban azt remélték, a sokak által megalázónak tartott kanosszajárás után Kadhafi megbékél, de nem így történt. Merz a túsznak fogott üzletemberek nélkül tért haza. A líbiai vezető állítólag azért nem engedett, mert egy svájci újság fényképet jelentetett meg a letartóztatott Hannibalról, amit apja újabb inzultusnak értékelt. A dühös Kadhafi a nyolc vezető ipari ország tavaly júliusi olaszországi csúcstalálkozója kapcsán tartott megbeszéléseken világmaffiának minősítette Svájcot, és azt javasolta, hogy a beszélt nyelv alapján osszák fel Olasz-, Francia- és Németország között. Utóbbi javaslatát az ENSZ Közgyűlése – amelynek tavaly szeptember 15-étől egy évig Líbia az elnöke – elé is terjesztette, ám azt a világszervezet az alapokmányával ellentétesnek minősítette, és elvetette.
A diplomáciailag tehetetlenné vált Bern a sérelmekre azzal válaszolt, hogy 180 líbiaitól megtagadta a beutazási vízumot, lehetetlenné téve, hogy a Kadhafi köréhez tartozó politikusok, üzletemberek részt vehessenek januárban a nagy presztízsű davosi világgazdasági fórumon. Svájc élt a schengeni tagsági lehetőségeivel, s kiterjesztette a vízumtilalmat a szervezet mind a 26 országára. Erre válaszul az idén február közepén Tripoli is megtiltotta a schengeni övezetből – az EU tagjai mínusz Nagy-Britannia, Írország, Románia és Bulgária, plusz Svájc, Izland és Norvégia – érkezők belépését.
A viszály ezzel európai szintre emelkedett. Svájc arra számított, hogy a schengeni tagországok egyértelmű szolidaritással mellé állnak majd, s együttesen kényszerítik ki a túszok kiszabadítását. Csalódnia kellett, Olaszország és Málta a kétoldalú érdekeit tartja fontosabbnak. A múlt héten aztán beindult az uniós diplomácia, a svájci és a líbiai külügyminiszter Madridban – az EU soros elnöki tisztét betöltő spanyolok közvetítésével – találkozott, aztán Berlinben folytatódtak a tárgyalások, aminek kapcsán kiderült, hogy Németország már jó ideje próbál közvetíteni az elfajult konfliktusban. Vasárnapra – immár a nyilvánosság teljes kizárásával folytatott tárgyalásokon – meg is született az egyezségtervezet, benne a foglyok elengedésével, a vízumtilalmak feloldásával, a Hannibal-ügy kivizsgálásával. Az alku reménye hétfőre elszállt, mert Kadhafi ultimátumot adott: vagy délig távozik a követségről a két üzletember, vagy megrohanják az épületet. Az ostromra végül a határidő kétórás túllépése ellenére sem került sor, de csak Kadhafin múlik, Göldi meddig marad börtönben, és azt sem tudni, mi lesz a vízumháború vége.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.