Hammarberg szerint ezer sebből vérzik a mostani EU-szabályozás keretét adó, úgynevezett dublini rendelkezés, amely alapértelmezésként azt az uniós tagállamot jelöli meg a menekültkérelem elbírálására hivatott államként, ahová a menekült személy először érkezett, amikor bejutott az unióba. Ha tehát az illető időközben - élve a belső határellenőrzés hiányával - tovább is utazott az általa vágyott célországba, onnan visszaküldhető az "első belépés országába", és majd ott foglalkoznak a kérelmével.

Az ET emberi jogi biztosa rámutatott arra, hogy az oly gyakran az "első belépés országaként" szereplő Görögország, illetve Málta kapacitását jóval meghaladja a rá zúduló menekülthullám kezelése, miközben egyes északi tagországok igyekeznek tudomást sem venni a problémáról. "A súlyosan diszfunkcionális görög menedékjogi eljárásmód miatt a dublini rendszer lényegében összeomlott" - állapította meg Hammarberg.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács nem a 27 tagállamra kiterjedő uniós intézményrendszer része, hanem Európa lényegében valamennyi tagországát tömörítő kormányközi szervezet, amely a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok betartására ügyel. 

Hammarberg méltatta, hogy az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság már tett indítványokat az átszállítások felfüggesztésének lehetővé tételére, a különösen nagy terhelésnek kitett országok megsegítésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ra összességében, globális viszonylatban nem nehezedik túlságosan nagy menekültteher: tavaly például Dél-Afrika egymaga csaknem annyi menekültkérelmet kapott, mint az unió 27 tagországa összesen.