A magyar kormány államosítani akarja a magánnyugdíjpénztárak 11 milliárd euróját - ezzel a címmel számolt be a nyugdíjrendszer átalakításáról hétvégi számában a Le Monde című francia napilap.
A mértékadó francia liberális újság szerint "a magyar kormánynak a magánnyugdíjpénztárak elleni puccsa" súlyosbította a befektetők bizalomvesztését, és az Európai Bizottságot is reagálásra késztette. "Budapest nyugati partnerei most már növekvő nyugtalansággal figyelik azt, ahogy az Orbán Viktor vezette konzervatív jobboldal hat hónapja átformálja a törvényhozást és felszámolja a hatalmi ellensúlyokat" - hangsúlyozza a bécsi keltezésű írás szerzője.
Megemlíti, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben még arról beszélt, hogy azt a járulékrészt, amelyet a munkavállalók a magánnyugdíjpénztáraknak fizetnek, 14 hónapon át az állami kasszába fogják téríteni a költségvetési hiány csökkentésére. November 24-én azonban a lap szerint a kormány "valóságos ultimátumot" intézett a magánnyugdíjpénztári tagokhoz, amikor 2011. január 31-ig szabott időt arra, hogy a megtakarításukkal együtt átlépjenek az állami rendszerbe. Különben elvesztik jogosultságukat az állam által garantált nyugdíjhoz, amelyhez a kötelező járulékot a munkáltatóknak egyébként továbbra is be kell fizetniük - emlékeztetett a Le Monde.
A lap idézi Bába Juliannát, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökét, aki elítélte a pénztártagok "megzsarolását" és jelezte, hogy a szervezet az Alkotmánybírósághoz, sőt, az Emberi Jogok Európai Bíróságához kíván fordulni. Számításai szerint a magánnyugdíjpénztári megtakarítások 3 ezer milliárd forintos (11 milliárd eurós) vagyont jelentenek, amelyet a kormány államosítani akar. Ez a hazai össztermék (GDP) éves értéke 8 százalékának felel meg. A kétharmados parlamenti többséggel rendelkező jobboldal viszont november 16-án szűkítette az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörét költségvetési, adóügyi és a nyugdíjat érintő kérdésekben - tette hozzá a szerző. Ezek az eljárások a lap szerint sokkolták a pénzügyi piacokat: a forint pénteken 1,4 százalékot romlott, hasonlóan a tőzsdei értékekhez, miközben az államadósság-törlesztési kockázat biztosítási díjszabása (CDS) növekedett, a hitelminősítő intézetek pedig szankcióval fenyegetik a magyar politika kiszámíthatatlan jellegét.
A Le Monde arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktornak a hatalomba való áprilisi visszatérése óta először fejezte ki aggályait az Európai Bizottság, elsősorban "az új rendszer életképességét" illetően. Utalt a lap Amadeu Altafaj Tardionak, a pénzügyi biztos, Olli Rehn szóvivőjének a nyilatkozatára, miszerint "aggályosnak tartanánk, ha a nyugdíjalapok által felhalmozott értéket a folyó kiadások finanszírozására fordítanák, ahogy azt a 2011-es költségvetési tervezet sugallni látszik".
Egy Budapestre akkreditált európai diplomata a lapnak elmondta: a kormánynak azt a döntését, hogy a költségvetés látszólagos javítása érdekében ráteszi a kezét a magánnyugdíjpénztári megtakarításokra, annál is inkább szigorúan bírálják Brüsszelben, mert ezt megelőzték "a multinacionális cégekre kivetett elkobzó jellegű különadók". Ezeket pedig - mint a lap megjegyzi - előzetes egyeztetés nélkül vetették ki a bankokra, az áruházláncokra és az energiaszektorra. "A módszer durvasága legalább annyira felháborodást váltott ki, mint az, hogy a külföldi vállalatok kerültek célpontba" - hangsúlyozza a lap. Hozzátette, hogy Angela Merkel német kancellár már tudatta nemtetszését Orbán Viktorral, ahogy a Deutsche Telekom is, amely 14 éve ruház be magyarországi leányvállalatába, s a különadó idei üzleti eredményének 42 százalékát viszi el.
A Le Monde szerint "egyre több a riasztó hír" Magyarországról. Példaként említette még a Költségvetési Tanács támogatásának megvonását. A lap ennek okát abban látja, a testület "nagy köztiszteletben álló konzervatív" elnöke, Kopits György a képviselők előtt kockázatosnak ítélte meg a jövő évi büdzsé tervezetét. További "riasztó hír" a Le Monde szerint az, hogy a Fidesz ellenőrzése alá vonja a Monetáris Tanácsot azzal, hogy megváltoztatja a tagok megválasztásának módszerét és így semlegesíti az ellenfelének tekintett jegybankelnököt, Simor Andrást, aki ellenzi az alapkamat csökkentését.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
