December elején, berlini látogatásakor a lengyel kormányfő arról biztosította vendéglátóját, hogy Varsónak eltökélt szándéka belépni az euróövezetbe - mihelyst teljesíti a csatlakozási feltételeket. Ez erőteljes korlátozás, hiszen Lengyelország ma sem az inflációra, sem a költségvetési hiányra vonatkozó EU-szabályoknak nem tesz eleget. Donald Tusk fogadkozása a gyakorlatban annyit jelentett: az euró talán majd eljut Lengyelországba, de addig még sok év fog eltelni.

Hasonló hozzáállás tapasztalható a többi tagjelölt részéről is - mutatott rá a német hetilap. A valutaunió kapcsán óvatos elhatárolódás jellemzi nyilatkozataikat, holott - ellentétben a közhiedelemmel - nem lehetőségről, hanem kötelességről van szó. Az EU-csatlakozás alkalmával minden állam vállalta, hogy bevezeti az eurót, amint eleget tesz a minimális gazdasági követelményeknek. Csak Dánia és Nagy-Britannia kötötte ki, hogy megőrizheti nemzeti valutáját. A többieknek - bolgároknak, cseheknek, észteknek, lengyeleknek, letteknek, litvánoknak, magyaroknak, románoknak, svédeknek - át kell térniük az euróra.

A helyzet azonban úgy fest, hogy Észtország január elsejei belépése után hosszú évekig nem kerül majd terítékre az euróövezet bővítése. A kis balti ország államadóssága a legalacsonyabb a 27 EU-tagállam közül. A többi nyolc tagjelölt esetében viszont elmondható: sem pénz, sem kedv nincs a belépéshez, egy részük pedig távol van attól, hogy tartós gazdasági növekedést produkáljon.

Lettország és Litvánia például szívesen követné balti szomszédja példáját. Kormányuk szerint az euró bevezetése több külföldi befektetőt vonzana hozzájuk, egyúttal szorosabban kapcsolná Európához az egykori szovjet köztársaságokat. Ám a gazdasági világválság nyomán mindkét ország hatalmas költségvetési hiánnyal és magas kamatokkal küzd. Lettország pedig az IMF és az EU milliárdos hitelei nélkül már 2008 végén csődbe jutott volna.   

Általában is jellemző, hogy azok az országok akarják az eurót bevezetni, amelyek a legtávolabb vannak tőle. Európa egyik szegényháza, Románia - írta a Welt am Sonntag - például csupán egyetlen feltételnek tesz eleget: államadóssága a hazai össztermék (GDP) alig 30 százalékára rúg, ez a fele az EU Stabilitási és Növekedési Paktumában előírt 60 százalékos korlátnak. Ám az infláció magas - novemberben 6,1 százalékos volt tavaly novemberhez képest -, a gazdaság tovább zsugorodik, és a tervezett költségvetési hiány éppúgy meghaladja az előírt szintet, mint a kamatok mértéke.

Bulgária nem csak a korrupció meg a bűnözés ellen vív harcot: áprilisban magát zárta ki az eurót bevezetni szándékozó államok köréből. Bojko Boriszov miniszterelnök kénytelen volt beismerni, hogy az előző kormány 2009-ben jó néhány állami kiadást a költségvetésen kívül "rejtett el". Az államháztartás tényleges hiánya 4 százalék volt, Brüsszelnek viszont Szófia csupán 1 százalékot jelentett.

Varsóban nem sumákoltak a német lap helyzetelemzése szerint, viszont a bővülő gazdaság mögött mélyreható problémák rejtőznek. Az EU-szabályokba foglalt feltételek - korábbi, közismertebb nevükön a négy "maastrichti"kritérium - közül Lengyelország csupán egynek tesz eleget: a stabil kamatszintnek. Az államadósság viszont növekszik, az államháztartás hiánya idén csaknem 8 százalékos. A Fitch hitelminősítő intézet november végén kiadott értékelése kifogásolta a pénzügyek csökkenő átláthatóságát, a szerkezeti reformok hiányát és a kormány takarékossági lépéseit, emiatt kilátásba helyezte az ország hitelképességi osztályzatának rontását.

Közép-Európában is akadnak ellenfelei a közös fizetőeszköznek. "Magyarország a maga csaknem 80 százalékos államadósságával sok évre kiesik az euróövezet jelöltjei közül. A viszonylag jómódúnak mondható csehek viszont mind az alacsony inflációval, mind az alacsony államadóssággal megfelelnek a követelményeknek; csupán az államháztartási hiányt kellene lejjebb szorítaniuk. Ám a csehek nem akarnak fizetni az eladósodott euróövezeti államok helyett, és az európai valutarendszert sem tartják kellően szilárdnak" - írta a Welt am Sonntag.

Egy ősszel végzett fölmérés szerint a csehek 70 százaléka  ellenzi az euró bevezetését, és - Varsóval ellentétben - a politikai elit nyíltan osztja ezt a véleményt. Václav Klaus elnök novemberben közölte a Prágába látogató Christian Wulff német államfővel, hogy sem a kormány, sem a parlament, sem a jegybank nem támogatja Csehország belépését az euróövezetbe.