Szomjúhozta a jó híreket a labdarúgó-világbajnokság kezdetének közeledtével Dél-Afrika, így mindenki örült, amikor kiderült, hogy az első negyedév 4,6 százalékos növekedésével a gazdaság kilábalt az apartheidkorszak 1994-es vége utáni első recessziójából. Ami szakértők szerint éppen azért volt a világ fejlett részén megszenvedettnél jóval enyhébb, mert a vébére készülés beruházásai – valamint az ország legnagyobb kereskedelmi partnerévé előlépett Kína nyersanyagvásárlásai – akkor is pörgették a konjunktúra motorját, amikor más inkább fékezte.

Dél-Afrikában arra számítanak, hogy a monumentális sportesemény a biztonsági félelmek dacára zökkenőmentesen lezajlik, és megbízható feltörekvő országként rajzolja a rendező államot a befektetők térképére (az előkészületekről lásd Színes ellentmondások című írásunkat a 45. oldalon). Ez nem lesz egyszerű feladat, mivel vannak, akik szerint az ultramodern stadionokkal a pretoriai kormány nemcsak az államadósságot növelő költségekbe verte magát, hanem Patyomkin-falut is épített, amely mögé rejti az országot feszítő gazdasági és politikai ellentéteket.
A nagyszabású építkezések jottányit sem csökkentettek a hivatalosan 25 százalékos munkanélküliségen, és közgazdászok nem látják, hogy a gazdaság mely szektoraiban jönne létre az az egymillió munkahely, amely a recesszió alatt megszűnt. Félő az is, hogy az infrastruktúra nem bírja el a világbajnokság igényeit. A Johannesburgot és Pretoriát összekötő gyorsvasútnak a vébé kezdetére csak a johannesburgi Oliver Tambo repülőteret a formálódó pénzügyi negyeddel, Sandtonnal összekötő szakasza készült el. Az áramellátást nem csupán a kapacitáshiány, a gyakori kábellopások is nehezítik. Az Eskom dél-afrikai közszolgáltató ezért a vébé ideje alatt, a téli csúcsidőszak közeledtével takarékosságra kéri a lakosokat, a stadionokba vészhelyzetre aggregátorokat telepített, és szükség esetén a szomszédos országoktól is vásárol áramot.

A sokszínű afrikai folklór tárgyait készítő és árusító szegény dél-afrikaiak arra panaszkodnak, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szigorú gazdasági szabályai miatt a stadionoktól és a szurkolóktól nemcsak a licenctermékeket koppintókat, hanem őket is távol tartják. A nemzeti gyarapodást keveslők pedig hozzáteszik, hogy a vébé hivatalos dalát a kolumbiai popdíva Shakira, himnuszát az amerikai R. Kelly adja elő, a hivatalos étterem a McDonald's, és a stadionokban csak a belga InBev cégbirodalomhoz tartozó amerikai Budweisert mérik, noha a világ másik nagy sörmultija, a SABMiller gyökerei Dél-Afrikában rejlenek, Johannesburgban cégmúzeuma is van.
Gazdaggá tették viszont a világbajnoksághoz kapcsolódó beruházások a tűzhöz közel állókat. A Dél-Afrikát sújtó problémák között a bűnözéssel egyenrangúnak tartják a mindent átszövő korrupciót. A közbeszerzéseket rendre a kiírók preferálta – hozzájuk személyes, politikai vagy törzsi szállal kötődő – üzletemberek nyerik, akikre Dél-Afrikában már találó kifejezést is akasztottak: a tender (pályázat) és az entrepreneur (vállalkozó) angol szavak összevonásából lett a tenderpreneur. A húsosfazékhoz természetesen az 1994 óta kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) potentátjai állnak a legközelebb. A zsákmányszerző politikai elitet látva az ország élő lelkiismeretének tartott, Nobel-békedíjas Desmond Tutu püspök a minap keserűen meg is jegyezte: ha az apartheid elleni küzdelem legendája, az ország első demokratikusan választott elnöke, a 91 éves – Johannesburg előkelő negyedében visszavonultan élő – Nelson Mandela tudatában lenne, mi zajlik az országban, nagyon szomorú lenne.

Az ANC számos rossz tulajdonságát egyesítő feltörekvő politikusnak tartják a párt befolyásos ifjúsági szervezetének 29 éves vezetőjét, Julius Malemát. A hézagos iskolai végzettségét luxusautókkal és méregdrága öltönyökkel ellensúlyozó, állítólag dollármilliomos Malema nemcsak a fehér kisebbségre tesz rasszista kiszólásokat, de afféle néptribunként a Zimbabwét az összeomlás szélére taszító Robert Mugabe kisajátító gazdaságpolitikáját dicséri, és Dél-Afrikában is baloldali fordulatot sürget. Mivel mozgósító erejével kulcsszerepet játszott Jacob Zuma ANC-elnökké és államfővé választásában, Malema nehezen zabolázható meg.
A zulu szokásokat követő többnejűségével még híveit is zavarba hozó Zuma mandátuma csak 2014-ben jár le, de az ANC már az idén szeptemberben elkezdi a 2012-es kongresszus politikai előkészítését, és a napirend meghatározása személyeket is helyzetbe hozhat. A 16 éves demokrácia tömegeket érintő gazdasági eredményei elmaradásának emlegetésével nemcsak Malema igyekszik tábort gyűjteni maga köré. Magasabbra törnének az ANC két partnerének, a COSATU szakszervezeti szövetségnek és a Dél-Afrikai Kommunista Pártnak a vezetői, Zwelinzima Vavi, illetve Blade Nzimande is. Az ANC piacbarát szárnyának képviseletében pedig a multimilliomos lakásügyi miniszter, Tokyo Sexwale pályázhat a párt és az ország vezetésére.
NAGY GÁBOR