A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A bank igazgatótanácsának közleménye szerint a kamatemelésre a célsáv feletti, és egyre gyorsuló infláció megfékezése céljából volt szükség. A fogyasztói árak emelkedésének üteme elérte a kétszámjegyű nagyságrendet, tavaly decemberben már 10,3 százalékos drágulást mértek az egy évvel korábbihoz képest, januárra pedig 10,4 százalékot várnak az elemzők.

A kamatemelést az élelmiszerek drágulása és a hatósági árak - például a kenyér és a liszt árának - emelése, az inflációs várakozások növekedése és a kőolaj világpiaci árának emelkedése motiválta a közlemény szerint. A jegybank igazgatótanácsa hangsúlyozta, hogy az infláció feltartóztatása érdekében  folytathatja a kamatemelést.

A belgrádi központi bank tavaly augusztus óta már hatszor emelte az irányadó kamatot. Legutóbb, tavaly decemberben a vártnál is nagyobb mértékben, 50 bázispont helyett 100 bázisponttal, 11,5 százalékra.

2009 januárjában még 17,75 százalékon állt a kamat a világgazdasági válságban megrendült balkáni országban. A központi bank aztán egészen 2010 augusztusáig folyamatosan csökkentette a kamatot, majd az inflációs nyomásra hivatkozva emelésbe kezdett.

Elemzők felhívják a figyelmet, hogy a dinár gyengülése is fokozza az árakra nehezedő nyomást, mert a gyengülés megdrágítja az importot. A szerb deviza az euróval szemben nagyjából 33 százalékkal gyengült 2008 októbere, a szerb gazdaság válságának elmélyülése óta.

Középtávon a jegybank jóval alacsonyabb inflációt vár, a 2011 végére kijelölt célsáv 4,5 százalék plusz/mínusz 1,5 százalék. Egy évvel később, 2012 végén 4 százalék plusz/mínusz 1 százalék lehet az éves szintű infláció a belgrádi jegybank várakozása szerint.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4 milliárd dolláros készenléti hitelkeretével megtámogatott ország vezetése szerint a hazai össztermék (GDP) az idén 3 százalékkal bővülhet, a tavalyi 1,5 százalékos növekedés után. A 7,3 millió lakosú országban a GDP-arányos államháztartási deficit 4 százalék körül alakulhat, a tavalyi 4,75 százalék után.