Nagyon várja a világ a bombahíreket a kis, modulárisan építhető atomerőművekről
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
A Haríri sajtóirodája által kiadott dokumentum arról tájékoztat, hogy a miniszterelnök mozgalma elutasítana egy olyan kormányt, amelyet a Március 8. nevű, főleg Szíria és Irán által támogatott ellenzéki koalíció embere vezetne. Michel Szuleimán libanoni államfő hétfőn kezdte meg a kormányalakítást célzó konzultációkat a parlamenti frakciókkal. A miniszterelnöki tisztségre jelenleg Nadzsíb Mikáti volt kormányfő tűnik a legesélyesebbnek. "A választás egyszerű: van egy jelölt, akit Szaad Harírinek hívnak, és van a Március 8. koalíció jelöltje: a konszenzusos jelöltről szóló szóbeszéd csak porhintés" - hangsúlyozta a kormányfői közlemény.
Haszan Naszrallah, a Hezbollah főtitkára vasárnap kijelentette, hogy mozgalma a "nemzeti partnerség" kormányának megalakítására törekszik. Ebben elképzelése szerint minden párt részt venne. Az 55 éves Mikátit konszenzusos jelöltként igyekeznek beállítani, aminek van némi valóságtartalma, hiszen a politikus mind a nyugatbarát Harírivel, mind Bassár el-Aszad szíriai elnökkel jó kapcsolatokat ápol.
Mikáti 2005-ben három hónapig viselte a miniszterelnöki tisztséget, majd a 2009-es választásokon győztes Szaad Haríri listájáról került a parlamentbe képviselőnek. A politikus befolyása vetélkedik Haríriével, és komoly vetélytársa lehet a kizárólag szunnitáknak fenntartott kormányfői posztért folyó vetélkedésben. Hétfőn a sajtó egyhangúlag a Hezbollah jelöltjeként beszélt Mikátiról, aki az M1 nevű, divattal, telekommunikációval és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó családi vállalkozás egyik vezetője. A Forbes magazin szerint a volt miniszterelnök Taha nevű fivérével együtt a világ leggazdagabb emberei közé tartozik, vagyonuk egyenként 2,5 milliárd dollárra rúg.
A Hezbollah által delegált 11 miniszter január közepi lemondása a Szaad Haríri vezette libanoni nemzeti egységkormány végét jelentette. A válságot az idézte elő, hogy a kormány együttműködött azzal az ENSZ-bírósággal, amely Rafík Haríri egykori miniszterelnök 2005-ös meggyilkolásának ügyében vizsgálódik, és várhatóan a Hezbollahot teszi felelőssé a bűntényért.
A 128 fős libanoni parlamentben 65 törvényhozó támogatása szükséges a kormányalakításhoz. A Hezbollahnak és szövetségeseinek 57 képviselőjük van, míg Haríri 60 honatyát tudhat maga mögött. A kérdésben a drúzok befolyásos vezetőjének, Valíd Dzsumblattnak a frakciója játszhatja a mérleg nyelvét: Dzsumblatt saját bevallása szerint a Hezbollahot támogatja, és vele együtt csoportosulásának legalább hét tagja hajlik a síita párt felé. Velük együtt a Hezbollah karnyújtásnyira van a győzelemtől.
