szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

"Az, hogy egy felügyelő hatósággal cenzúrahatóságként vissza lehet élni, mielőtt még a bíróságok bekapcsolódnának, a jelek szerint nem zavarja a bizottságot" - írja a Der Standard.

Kommentárt közölt a médiatörvényre kidolgozott módosításokról és az Európai Bizottság fellépéséről a Der Standard című osztrák napilap pénteki száma. Neelie Kroes az Európai Parlamentben elégedettségének adott hangot a változtatásokkal kapcsolatban, amelyeket a magyar kormány a médiatörvényekhez kidolgozott - írta Thomas Mayer, a liberális lap brüsszeli tudósítója. A biztosnak - tette hozzá - egyáltalán semmi oka nincs az elégedettségre ebben az ügyben.

Sokkal inkább nagyon nyugtalanítónak kellene hogy találja a jogi helyzetet, ami az egész Európai Unióban a vélemény-, gondolat- és sajtószabadság témakörét illeti - vélekedett a szerző. "Miután a kormányok kezdettől úgy akarták, a médiaügyek szabályozása (csaknem) kizárólag a nemzetállamok ügye. Van ugyan az EU-nak egy Alapjogi Chartája, de az ebben az összefüggésben nem ér semmit, mert nem alkalmazható közvetlenül."

Erről eddig a magyarázatokban sajnos alig esett szó, egy biztoshoz egyáltalán nem illő módon; neki, nem úgy, mint egy kis hivatalnoknak, az audiovizuális irányelvek betűjét, hanem mindenekelőtt az uniós szerződések szellemét kell védenie és képviselnie - állt a kommentárban.

"Az, hogy egy felügyelő hatósággal cenzúrahatóságként vissza lehet élni, mielőtt még a bíróságok bekapcsolódnának, a jelek szerint nem zavarja a bizottságot". Teljesen arra összpontosít a testület, hogy biztosítsa a külföldi média hozzáférését a magyarországi piachoz. "Ez a feladata. Rendben van. De az nem lehet, hogy ennyi volt az egész. A szellem, és nem csak a pénz belső piacára van szükség" - írta a Der Standard.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!