Közlésük szerint titkosrendőrök és katonák körbezárták a tengerparti Bánjásztól mintegy 10 kilométerre délre fekvő Baidát, amelynek lakosai közül sokan részt vettek a szombati bánjászi tüntetésekben, üres fehér koporsókat cipelve magukkal, hogy emlékeztessenek arra a kétszáz emberre, akiket az elmúlt hetek demokráciát követelő szíriai tüntetésein öltek meg.
   
Az aktivisták egyike szerint a baidaiak közül egyeseknek fegyvereik is vannak, s feltehetően harcba bocsátkoztak a bevonuló biztonsági erőkkel. "Mentők próbálnak bejutni Baidába, hogy kihozzák a sebesülteket" - mondta az aktivista.
   
Egy bánjászi lakos, aki kapcsolatot tart baidaiakkal, arról számolt be, hogy a szíriai biztonsági erők lekapcsolták a mobiltelefon-hálózatot, ahogy korábban más városokban is tették, mielőtt benyomultak oda. Az illető szerint páncélozott harcjárművek hatoltak be Baidába, a katonák "találomra lövöldözni kezdtek", majd harcállásokat foglaltak el a háztetőkön. A biztonságiak több tucat embert vettek őrizetbe. Hasonlóan jártak el a közeli Bét-Dzsnád településen is.
   
Ugyancsak kedden a Human Rights Watch, a New York-i központú emberi jogi szervezet azt közölte, hogy a biztonsági erők nem engedték be a mentőorvosokat legalább két olyan városba, ahol a múlt héten csaptak össze a tüntetőkkel.
   
A szíriai biztonsági szervek jelentős erőket vonultattak fel az ország földközi-tengeri térségében azóta, hogy Bánjász városában demokráciát követelő tüntetések kezdődtek, amelyekre a Bassár el-Aszad elnökhöz hű, "al-sabbiha" bandák gyilkosságokkal válaszoltak.
   
A brit hírügynökséget informáló bánjászi lakos szerint a baidai támadásban is részt vettek a biztonsági erők mellett a sabbiha bandák fegyveresei.
   
A szíriai hadsereg hétfőn körbezárta a többségében szunnita muszlim lakosságú Bánjászt is, ahol a vasárnapi összecsapásokban négy tüntetőt öltek meg, és kilenc katona is életét vesztette egy fegyveres rajtaütésben.
   
Szíriában negyedik hete zajlanak komolyabb megmozdulások a rezsim hatalmának megdöntéséért. Emberi jogi csoportok szerint eddig mintegy 200 ember halt meg a tüntetők és a biztonsági erők összecsapásaiban.
   
Az alavita hitű Aszad család négy évtizede vasmarokkal tartja kezében a hatalmat a közel-keleti országban, egyebek közt a máskéntgondolkodók üldözésével. Bassár el-Aszad elnök az utóbbi hetek nyilatkozataiban meg nem nevezett fegyveres bandákat vádolt az erőszak szításával, ugyanakkor a további zavargások elfojtását ígérte.
   
A példátlan tiltakozó mozgalom lecsillapítása végett a hatalom beígérte, hogy feloldja a rendkívüli állapotot, engedélyezi a többpártrendszert az 1963 óta a Arab Újjászületés Szocialista Uniója (Baasz) irányította országban, harcot indít a korrupció ellen és liberalizálja a tömegtájékoztatást. Kilátásba helyezte azt is, hogy állampolgárságot ad a kitaszított kurd kisebbség ezreinek.
   
Mindezek a gesztusok azonban nem elégítik ki a tiltakozókat, akik politikai szabadságjogokat követelnek, és annak a több évtizedes rendkívüli állapotnak a tényleges felszámolását, amely szabad kezet ad a rezsimnek, hogy vádemelés nélkül bebörtönözzön embereket.