A lépés annak legújabb jele, hogy az egyaránt EU- és NATO-tag Lengyelország és Litvánia között növekszik a feszültség; a felek egyre több dologra panaszkodnak, többek között a litvániai lengyel kisebbséggel és a lengyel befektetőkkel szembeni litvániai bánásmódra. A lengyel külügyminisztérium közölte, hogy aggodalmát fejezte ki Loreta Zakareviciene litván nagykövetnek amiatt, hogy "egyre ellenségesebb légkör övezi" Litvániában a lengyel ajkú kisebbséget.
   
A litván kormányzat korábban már elhatárolódott egyes litván pedagógusok olyan nacionalista megjegyzései miatt, amelyeket Lengyelország kifogásolt. A két ország között általában véve baráti kapcsolat alakult ki a kommunizmus 1989-es lengyelországi bukása, illetve Litvánia 1991-es - a Szovjetunió szétesését követő - függetlenné válása óta. Varsót azonban régóta nyugtalanítja a Litvánia lakosságának közel 7 százalékát kitevő lengyel kisebbség jogainak helyzete.

Az egyik vitatott kérdés az oktatás, de több más kérdés is megoldásra vár. A litvániai lengyel kisebbség sürgeti, hogy tagjai családnevüket a hivatalos okmányokban a hagyományos helyesírás  szerint írhassák, ne pedig a litván változatban. Emellett Varsó szerint rendezni kellene a szovjet rendszer idején Vilnius környékén államosított földterületek visszaadásának ügyét, s azt, hogy a többségében lengyelek lakta litván településeknél mind a litván, mind a lengyel elnevezést használhassák.