Pedig még azt sem lehet állítani, hogy az elmúlt időszakban ne lettek volna erre utaló előjelek. Hisz az ellenzékben lévő Zöldek az utóbbi hónapokban országszerte gyors ütemben erősödtek, és a márciusi baden-württembergi tartományi szavazás eredményeként megdőlt egy újabb tabu. Németország háború utáni történetében először ugyanis egy tartományi kormányfő – Winfried Kretschmann személyében – a Zöldek politikusa lesz.

A lavina azóta még tovább gördült, és az atomerőművek ellen legkövetkezetesebben harcoló párt támogatottsága a fukusimai katasztrófa nyomán tovább növekedett. Amit egy újabb tabu megdöntése követett, az Emnid közvélemény-kutató intézet ugyanis azt mutatta ki, hogy a magyarországi rokonsággal rendelkező volt külügyminiszter, Joschka Fischer korábbi pártja az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok mögött Németország második legnépszerűbb pártja lett. Megelőzve az elmúlt évtizedekben mindig is a CDU/CSU váltópártjának számító, olyan kiemelkedő politikusok, mint Willy Brandt, Helmuth Schmidt vagy éppen Gerhard Schröder által fémjelzett szociáldemokratákat.

A 2013-as szeptemberi választásokig ugyan még több mint két év van hátra, de a politikai ügyek jelenlegi állása szerint Németországban az elkövetkező időszakban aligha változnak különösebben a dolgok. Szakértők szerint az idő az elkényelmesedett és arculatot vesztő nagy néppártok ellen játszik, és közben a kisebbek malmára hajtja a vizet. Ebből a szempontból pedig a környezetvédelmet zászlajukra tűző Zöldek különösen kedvező helyzetben vannak. "Kispárti" riválisai közül ugyanis a reformkommunisták támogatottsága  aligha növekszik tovább, a konzervatívokkal jelenleg még koalícióban kormányzó liberálisok népszerűsége pedig mélyponton van, és egy esetleges előre hozott szavazás eredményeként a Szabad Demokraták Pártja még talán a Bundestagba sem jutna be. A felmérések szerint ma egyetlen párt szárnyal Németországban, mégpedig a Zöldek pártja.

Zöld tüntetés Németországban az atomenergia ellen

MTI/EPA/Herbert Knosowski

Nem csak német sajátosság, hogy ilyenkor az elemzők már előre tekintenek. És 2013-ra azt jósolják, hogy a "királycsináló" a Zöldek pártja lehet. Sőt nem csupán egy "királyt" juttathat hatalomra, hanem maga töltheti be ezt a szerepet. Szakértők ugyanis bizonyosra veszik, hogy az országnak 2013 őszétől vagy konzervatív-zöld, de még valószínűbben szociáldemokrata-zöld – vagy épp zöld-szociáldemokrata – kormánya lesz.

Az utolsó szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder 1998 és 2005 között hatalmon lévő kormányában a koalíciós partner szerepét a Zöldek töltötték be. Az akkor különösen népszerű Joschka Fischer külügyminiszter híres mondása volt, hogy a "konyhában" Schröder volt a főnök, ő pedig a pincér. Ez azonban egyáltalán nem zavarta együttműködésüket. A  felmérések szerint ugyanakkor egyáltalán nem kizárt, hogy 2013 után változhatnak a szerepek, és a főnök – azaz a kancellár – szerepét a Zöldek, a pincérét a szociáldemokraták töltik majd be.

Mindez magyarázza, hogy 2011 tavaszán Németországban – szokatlan módon – már javában tart a kancellárkeresés. Az ilyen jellegű találgatások mindig napirenden voltak, de sohasem ennyire intenzíven. Egyedül a konzervatívok ülnek nyugodtan babérjaikon, Angela Merkel újabb indulását egyelőre nem fenyegeti semmi veszély. A hivatalban lévő kancellár már utalt arra, hogy két év múlva újból harcba száll, és a konzervatívok táborában egyetlen olyan politikus sincs, aki felvehetné vele a versenyt.

Távolról sem jellemzi azonban nyugalom a szociáldemokratákat, akiknek nem csak támogatottságuk topog egy helyben, de igazán karizmatikusnak mondott politikussal sem rendelkeznek. A viszonylag népszerű volt külügyminiszter és jelenlegi parlamenti frakcióvezető Frank-Walter Steinmeier egyszer már alulmaradt  Merkellel szemben, a jelenlegi pártelnököt, Sigmar Gabrielt pedig meglehetősen színtelen politikusnak tartják. Ezért sem véletlen, hogy a párt egyelőre teljes mértékben nyitva hagyja a kancellárjelölt kérdését. Bár szakértők nem tartják kizártnak, hogy a politikai kalapból végül majd azt a Peer Steinbrück korábbi pénzügyminisztert "varázsolják elő", aki a Merkel vezette első, nagykoalíciós kormányban a kancellár jobbkeze volt, és rendkívülinek tartott szakértelmében senki nem kételkedik.

Az új helyzet azonban leginkább magukat a Zöldeket csigázta fel. A pártban – ráadásul a nyilvánosság előtt – már javában tart a kancellárkeresés. És felmerült az egykori diákvezér, a tornacipős volt hesseni környezetvédelmi, majd későbbi szövetségi külügyminiszter Joschka Fischer neve is, aki – bár a politikától 2005-ben visszavonult – még ma is a Zöldek talán legismertebb és legtekintélyesebb alakjának számít. A korábbi lázadóból lett, 63 éves neves politikus ma gazdasági tanácsadással és előadásokkal keresi kenyerét, kedveli a jó bort és a még jobb ételeket, és ötödik feleségét "fogyasztja". Mindenesetre a hírekben most is sokat szerepel. Olyannyira, hogy a jelenlegi és korábbi zöld politikusok közül a lakosság leginkább az ő esetleges kancellárságát támogatja Jürgen Trittin és Renate Künast frakcióvezetőkkel szemben. 2013-ig még sok minden történhet a berlini nagypolitikában. De önmagában már a Zöldek esetleges kancellárságával kapcsolatos találgatás is szenzációs tabudöntésnek számít.

Pietsch Lajos, MTI