A politikai tabudöntögetés régóta nem számít tabunak Németországban. Az ország első női kancellárja már második mandátumát tölti, többé az államfő-lemondás sem szenzáció, az egykori NDK-s reformkommunisták nyugati előretörésén pedig már senki nem csodálkozik. Arra a hírre azonban most mégis szokatlanul sokan felkapták a fejüket, hogy Németország következő kancellárja – első ízben – "zöld" politikus lehet.
Pedig még azt sem lehet állítani, hogy az elmúlt időszakban ne lettek volna erre utaló előjelek. Hisz az ellenzékben lévő Zöldek az utóbbi hónapokban országszerte gyors ütemben erősödtek, és a márciusi baden-württembergi tartományi szavazás eredményeként megdőlt egy újabb tabu. Németország háború utáni történetében először ugyanis egy tartományi kormányfő – Winfried Kretschmann személyében – a Zöldek politikusa lesz.
A lavina azóta még tovább gördült, és az atomerőművek ellen legkövetkezetesebben harcoló párt támogatottsága a fukusimai katasztrófa nyomán tovább növekedett. Amit egy újabb tabu megdöntése követett, az Emnid közvélemény-kutató intézet ugyanis azt mutatta ki, hogy a magyarországi rokonsággal rendelkező volt külügyminiszter, Joschka Fischer korábbi pártja az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok mögött Németország második legnépszerűbb pártja lett. Megelőzve az elmúlt évtizedekben mindig is a CDU/CSU váltópártjának számító, olyan kiemelkedő politikusok, mint Willy Brandt, Helmuth Schmidt vagy éppen Gerhard Schröder által fémjelzett szociáldemokratákat.
A 2013-as szeptemberi választásokig ugyan még több mint két év van hátra, de a politikai ügyek jelenlegi állása szerint Németországban az elkövetkező időszakban aligha változnak különösebben a dolgok. Szakértők szerint az idő az elkényelmesedett és arculatot vesztő nagy néppártok ellen játszik, és közben a kisebbek malmára hajtja a vizet. Ebből a szempontból pedig a környezetvédelmet zászlajukra tűző Zöldek különösen kedvező helyzetben vannak. "Kispárti" riválisai közül ugyanis a reformkommunisták támogatottsága aligha növekszik tovább, a konzervatívokkal jelenleg még koalícióban kormányzó liberálisok népszerűsége pedig mélyponton van, és egy esetleges előre hozott szavazás eredményeként a Szabad Demokraták Pártja még talán a Bundestagba sem jutna be. A felmérések szerint ma egyetlen párt szárnyal Németországban, mégpedig a Zöldek pártja.
Nem csak német sajátosság, hogy ilyenkor az elemzők már előre tekintenek. És 2013-ra azt jósolják, hogy a "királycsináló" a Zöldek pártja lehet. Sőt nem csupán egy "királyt" juttathat hatalomra, hanem maga töltheti be ezt a szerepet. Szakértők ugyanis bizonyosra veszik, hogy az országnak 2013 őszétől vagy konzervatív-zöld, de még valószínűbben szociáldemokrata-zöld – vagy épp zöld-szociáldemokrata – kormánya lesz.
Az utolsó szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder 1998 és 2005 között hatalmon lévő kormányában a koalíciós partner szerepét a Zöldek töltötték be. Az akkor különösen népszerű Joschka Fischer külügyminiszter híres mondása volt, hogy a "konyhában" Schröder volt a főnök, ő pedig a pincér. Ez azonban egyáltalán nem zavarta együttműködésüket. A felmérések szerint ugyanakkor egyáltalán nem kizárt, hogy 2013 után változhatnak a szerepek, és a főnök – azaz a kancellár – szerepét a Zöldek, a pincérét a szociáldemokraták töltik majd be.
Mindez magyarázza, hogy 2011 tavaszán Németországban – szokatlan módon – már javában tart a kancellárkeresés. Az ilyen jellegű találgatások mindig napirenden voltak, de sohasem ennyire intenzíven. Egyedül a konzervatívok ülnek nyugodtan babérjaikon, Angela Merkel újabb indulását egyelőre nem fenyegeti semmi veszély. A hivatalban lévő kancellár már utalt arra, hogy két év múlva újból harcba száll, és a konzervatívok táborában egyetlen olyan politikus sincs, aki felvehetné vele a versenyt.
Távolról sem jellemzi azonban nyugalom a szociáldemokratákat, akiknek nem csak támogatottságuk topog egy helyben, de igazán karizmatikusnak mondott politikussal sem rendelkeznek. A viszonylag népszerű volt külügyminiszter és jelenlegi parlamenti frakcióvezető Frank-Walter Steinmeier egyszer már alulmaradt Merkellel szemben, a jelenlegi pártelnököt, Sigmar Gabrielt pedig meglehetősen színtelen politikusnak tartják. Ezért sem véletlen, hogy a párt egyelőre teljes mértékben nyitva hagyja a kancellárjelölt kérdését. Bár szakértők nem tartják kizártnak, hogy a politikai kalapból végül majd azt a Peer Steinbrück korábbi pénzügyminisztert "varázsolják elő", aki a Merkel vezette első, nagykoalíciós kormányban a kancellár jobbkeze volt, és rendkívülinek tartott szakértelmében senki nem kételkedik.
Az új helyzet azonban leginkább magukat a Zöldeket csigázta fel. A pártban – ráadásul a nyilvánosság előtt – már javában tart a kancellárkeresés. És felmerült az egykori diákvezér, a tornacipős volt hesseni környezetvédelmi, majd későbbi szövetségi külügyminiszter Joschka Fischer neve is, aki – bár a politikától 2005-ben visszavonult – még ma is a Zöldek talán legismertebb és legtekintélyesebb alakjának számít. A korábbi lázadóból lett, 63 éves neves politikus ma gazdasági tanácsadással és előadásokkal keresi kenyerét, kedveli a jó bort és a még jobb ételeket, és ötödik feleségét "fogyasztja". Mindenesetre a hírekben most is sokat szerepel. Olyannyira, hogy a jelenlegi és korábbi zöld politikusok közül a lakosság leginkább az ő esetleges kancellárságát támogatja Jürgen Trittin és Renate Künast frakcióvezetőkkel szemben. 2013-ig még sok minden történhet a berlini nagypolitikában. De önmagában már a Zöldek esetleges kancellárságával kapcsolatos találgatás is szenzációs tabudöntésnek számít.
Pietsch Lajos, MTI
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
