Az uniós országok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve Catherine Ashton újságíróknak elmondta: az ülésen megállapodásra kívánnak jutni a szíriai rezsimmel szembeni szankciók ügyében. Az unió tervezett szankciós intézkedési rendszerében eddig tisztázatlan pont, hogy a vagyonbefagyasztás és a vízumtilalom vonatkozzon-e személyesen Bassár el-Aszad elnökre is. Egy emberjogi csoport szerint a szíriai biztonsági erők legkevesebb 44 embert lőttek agyon a legutóbbi, múlt pénteki tüntetéseken.

Az uniós külügyminiszterek - köztük Martonyi János, a magyar diplomácia irányítója - áttekintik a líbiai helyzetet is. Ashton vasárnap a felkelők által ellenőrzött Bengáziban EU-irodát nyitott. A nagyobb uniós tagországok közül eddig csak Franciaország és Olaszország ismerte el Líbia törvényes képviselőjének az Átmeneti Nemzet Tanácsot, így a bengázi irodát nem minősítik az EU diplomáciai képviseletének. A soros elnökséget ellátó Magyarország továbbra is működteti nagykövetségét Tripoliban, és ma már jószerével ez a képviselet jelenti az EU számára az egyetlen helyi kapcsolattartási lehetőséget a Kadhafi-rendszerrel. Uniós körökben nagy elismeréssel nyilatkoznak a tripoli magyar diplomáciai képviselet tevékenységéről, annak kiemelkedő hasznosságáról.

Szintén szerepel a hétfői brüsszeli külügyminiszteri tanácskozás napirendjén a közel-keleti helyzet, az izraeli-palesztin konfliktus. Érkezéskor adott nyilatkozatában Ashton megerősítette: az EU már régóta azt vallja, amit a minap Barack Obama amerikai elnök mondott, vagyis hogy a békefeltételek kiinduló alapjának az 1967-es határokat kell tekinteni, azzal, hogy a felek megállapodnak a szükséges területcserékben. Az uniós főképviselő szerint ez - az izraeli vezetés által elutasított - szempont az izraeli nép érdekét is szolgálná, hiszen lehetővé tenné a tárgyalásos békét. 

Catherine Ashton

AP