„Először felgyújtották a házat, majd addig lövöldöztek, amíg a lakók el nem menekültek. Semmit sem tehettünk, a katonaság is jelen volt, hogy védje az új tulajdonosokat” – mesélte újságíróknak Ho Mai, akinek az egyik nyugat-kambodzsai kis faluban lévő otthonát egy cukornádültetvény telepítését ígérő thaiföldi befektető utasítására tették a földdel egyenlővé. A várandós Mai feljelentést tett ugyan, ám végül őt tartóztatták le, így kénytelen volt a börtönben megszülni gyermekét.

Khieu Samphn a bíróságon
AP/ Chor Sokunthea
A földönfutóvá vált asszony története nem példa nélküli. Helyi források szerint a Magyarországnál kétszer nagyobb, 15 millió lakosú indokínai országban az utóbbi öt évben a termőföld 15 százalékát adták át bel- és külföldi bérlőknek, s az addig ott lakók jelentős része, több százezer ember nem tudta igazolni, hogy a terület az ő tulajdonában volt. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a Kambodzsát az 1970-es évek második felében tönkretevő vörös khmerek eltörölték a magántulajdont, és megsemmisítették a földhivatali dokumentumok döntő többségét is.
Bár a hatóságok azt állítják, hogy a földkisajátítások szabályosan zajlanak, a zavarosban halászó befektetők tudják, miként kell megkerülni az illetékes minisztériumot. A földet kiszemelő bérlőjelölt néhány tízezer dollárnak megfelelő összegért megvesztegeti a havonta pár száz dollárt kereső tartományi bürokratát, aki ezért a pénzért hatósági támogatást is nyújt a földfoglalóknak.
A vörös khmerek öröksége nem csak a földvitákban hat. A még élő vörös khmer vezetők, köztük Pol Pot diktátor helyettese, Noun Chea, illetve Khieu Samphan azt szeretnék elérni, hogy elengedjék őket „előzetes” letartóztatásukból. A vörös khmerek már 1979-ben elvesztették a hatalmat, de az igazságszolgáltatás vontatottan halad, és bár az egykori vezetők 2007 óta letartóztatásban vannak, perük legkorábban idén nyáron kezdődhet el. Phnompeni források szerint az eljárás legalább három évig eltarthat. Kambodzsában eddig csupán egyetlen személyt, az emberkínzások egyik fő szervezőjét, a Duch elvtársként ismert Kaing Guek Eavot ítélték el a vörös khmerek idején elkövetett jogsértések miatt. Az emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolt Duch tavalyi ítélete felháborodást váltott ki: 35 éves börtönbüntetését 19 évre mérsékelték, így könnyen előfordulhat, hogy az elítélésekor 67 éves tömeggyilkos megéri büntetése lejártát.
lefékeződött Közben az 1998–2008 között látványos sebességgel növekvő kambodzsai gazdaság. Míg 2008-ig a térségben Kambodzsánál csupán Kína fejlődött gyorsabban, az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint 2009-ben 15 százalékkal zuhant a GDP, és az idén, majd jövőre legfeljebb 4 százalékos bővülés várható. Hun Sen miniszterelnök kormánya ráadásul nem ismeri be, hogy tavaly csökkent a gazdaság teljesítménye, és az idénre is 7-8 százalékos gyarapodást prognosztizált. Az előrejelzések szerint a munkanélküliség és az infláció növekedése várható: az állástalanok aránya 2,5 százalékról 4-re emelkedik, míg a tavalyi 3 százalék után 2011-ben 7-8 százalékos inflációra számítanak. A gazdasági gondok miatt lelassult a Koh Dong tartományba tervezett két óriási vízerőmű építése is, pedig Phnompen arra számít, hogy a turbinák beindítása után az ország áramexportőrré válik.
A hatalom által el sem ismert megtorpanás ellenére Hun Sen széke stabil, és elemzők szerint az 1985 óta különféle koalíciók tagjaként folyamatosan kormányfőként tevékenykedő politikus nem kényszerül arra, hogy enyhítse a nyomást az ellenzék, köztük a legismertebb kormányellenes politikus, Sam Rainsy ellen. Az emberi jogok folyamatos megsértése miatt tovább romolhat Kambodzsa és a Nyugat viszonya, ez pedig – csakúgy, mint Afrikában – tovább erősítheti a demokratikus játékszabályok betartására kevésbé adó Kína politikai és gazdasági befolyását.
NÉMETH ANDRÁS