A magyar kormányfő a térségre utalva úgy fogalmazott: az EU-nak itt van egy el nem végzett munkája. Kialakult ugyanis egy "enklávé" a Görögország, Románia és Magyarország által határolt területen, amely még nem tagja az uniónak - mondta a Nikola Spiriccsel folytatott tárgyalás után.

Álláspontja szerint ezért most nem az a feladat, hogy az EU határait keletebbre tolják - az már megtörtént -, hanem az, hogy azt a térséget, amelyet kizárólag EU- és NATO-tagállamok vesznek körbe, be tudják fogadni az Európai Unióba, és ezáltal hozzájáruljanak e térség jólétéhez és stabilitásához. Reményét fejezte ki, hogy Horvátországgal kapcsolatban a politikai döntés hamarosan megszületik, hogy Szerbia minél hamarabb világos menetrendet kap, és hogy Bosznia-Hercegovina számára is világos lesz a jövőkép.

Orbán Viktor ugyanakkor kiemelte, nemcsak arról van szó, hogy Bosznia-Hercegovinának szüksége van az EU-tagságra, hanem fordítva, az uniónak is szüksége van Bosznia-Hercegovinára. Az EU-nak szüksége van a Nyugat-Balkánra, nem lehet hagyni ugyanis, hogy azok az energiák, gazdasági lehetőségek, amelyekkel a térség rendelkezik, kihasználatlanul maradjanak Európa számára - fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy mint Magyarország miniszterelnöke és mint az Európai Unió tanácsának soros elnöke is támogatja, és a jövőben is támogatni fogja Bosznia-Hercegovina európai uniós forgatókönyvét és tagságát.

MTI/EPA

 Bosznia-Hercegovina stabilitása egyenlő a Nyugat-Balkán stabilitásával - jelentette ki a kormányfő. Mint mondta, a magyarok felfogása szerint Bosznia-Hercegovina egy ország; s egy országot onnan lehet megismerni, hogy saját lábán áll. "Szerintünk Bosznia-Hercegovina képes a saját lábán állni, képes a saját sorsát politikailag is menedzselni, képes létrehozni a saját erős nemzetgazdaságát, és képes arra, hogy kitárgyalja az Európai Unióval az európai perspektívát is" - hangsúlyozta. Orbán Viktor szerint Magyarország és Bosznia-Hercegovina két, egymást jól ismerő, történelmileg mély kapcsolatban álló ország, s ez a történelem alkalmat ad arra, hogy "mi jól meg tudjuk érteni egy többnemzetiségű ország problémáit", hiszen a magyarok is sok állam területén élnek. A sajtókonferencián Nikola Spiric, a bosznia-hercegovinai központi kormány vezetője azt mondta, a tárgyaláson tájékoztatta magyar kollégáját az ország belpolitikai helyzetéről.

Hangsúlyozta, egyetértettek abban, hogy a két ország között kifejezetten jó, baráti a viszony, és nincs akadálya a kapcsolat további fejlődésének. Mint fogalmazott, Magyarországot mint tiszteletbeli szomszédot kezelik. A bosznia-hercegovinai miniszterelnök találkozón köszönetét fejezte ki azért a támogatásért és segítségért, amelyet Magyarország nyújtott Bosznia-Hercegovinának a háborúban és a háborús időszakot követően például a köztisztviselők és a hivatásos haderő képzésében.

Kitért arra is, hogy a megbeszélésen több kétoldalú államközi egyezmény aláírása is szóba került a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok gyorsítása, egyszerűsítése érdekében. Példaként említette az adatok titkosságáról, a kettős adóztatás elkerüléséről, valamint a mezőgazdasági együttműködésről szóló egyezményt. Orbán Viktor délután a bosznia-hercegovinai fővárosban megbeszélést folytat Nermin Niksiccsel, a Bosnyák-Horvát Föderáció, valamint Aleksandar Dzombiccsal, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökével is. A magyar kormányfő ezt követően Butmir táborban találkozik az európai békefenntartó erő, az EUFOR parancsnokával, és látogatást tesz a magyar kontingensnél.

Bosznia-Hercegovina kormányzati szempontból két önálló részre oszlik, északon és keleten található a boszniai Szerb Köztársaság, középső, nyugati és déli részén a Bosnyák-Horvát Föderáció. A háromtagú közös államelnökségben és a közös kormányban mindhárom közösség képviselve van.