Mike Weightman egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy ezt tartja a márciusi japán földrengés és szökőár nyomán bekövetkezett nukleáris baleset legfőbb tanulságának. A brit szakember nem ért egyet azzal a vélekedéssel, hogy a fukusimai tragédia tanulságai a katasztrófa összetett és speciális jellege miatt nem alkalmazhatók más országokban. Egy hosszú ideig tartó áramszünet, a környező infrastruktúra nagyarányú megsemmisülése olyan körülmények lehetnek, amelyeknek kezelésére például Nagy-Britanniában is fel kell készülni - mondta.

A kormányközi szervezet ötnapos miniszteri és szakértői konferencia keretében foglalkozik a Japánban történtek tanulságaival. A NAÜ egy hosszabb folyamatot akar kibontakoztatni, amely elvezethet a nukleáris biztonság magasabb szintű nemzetközi ellenőrzéséhez. Az értekezleten tűzték napirendre a Weightman vezette küldöttség végleges jelentését is.

AP

Weightman a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a japán kormány és a fukusimai erőművet üzemeltető TEPCO embereinek a helyszínen rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdeniük. A bizottság megállapítása szerint a földrengés után az illetékesek mindent megtettek, amit adott körülmények között meg lehetett tenni. Kijelentette, nem akar találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mi történt volna, ha a kormány illetékesei korábban hoznak döntést arról, hogy tengervizet kell szivattyúzni a reaktorokba a hűtés érdekében.

A bizottság a jelentésében azt is megállapította, hogy Japánban alábecsülték egy lehetséges szökőár méretét, így a kiegészítő biztonsági intézkedések is elégtelenek voltak. Nem számoltak például a nagy sebességgel a létesítménynek csapódó víztömeggel és törmelékkel, és a biztonsági intézkedéseknek nem mindegyikét vizsgálta meg az ellenőrző hatóság.

A 151 tagállam energiaügyi miniszterei a konferencia első napján, hétfőn elfogadott közös nyilatkozatukban az atomenergia biztonságos felhasználását célzó intézkedések fokozását szorgalmazták. A nyilatkozat ugyanakkor nem ment olyan messzire, mint Amano Jukija NAÜ-főigazgató jóval részletesebb javaslata. A japán diplomata többek között a NAÜ előírásainak szigorítását és az országok saját gyakorlatán felül a szervezet által végzett rendszeres ellenőrzéseket javasolt valamennyi tagállamban. A tagállamok megosztottak abban a kérdésben, hogy erősebb hatásköröket kapjon-e a szervezet, illetve arról, maradjon-e elsősorban nemzeti hatáskörben a létesítmények ellenőrzése.