A TSL csütörtökön juttatta el az egykori libanoni miniszterelnök ellen elkövetett gyilkosság vádiratát és négy letartóztatási parancsot a bejrúti ügyészséghez. A részleteket hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de egy név nélkül nyilatkozó forrás elmondta az AP amerikai hírügynökségnek, hogy az egyik gyanúsított Musztafa Badreddín, a Hezbollah helyettes katonai parancsnoka. A Hezbollah korábban leszögezte, hogy semmi köze a gyilkossághoz, s nem adja át egyetlen tagját sem a törvényszéknek. 

Badreddín mellett a hírügynökség még három másik, ismeretlen személyt nevez meg gyanúsítottként. A Hezbollah ügyeinek egyik szakértője szerint ez utóbbiakat "senki sem ismeri, s azt sem tudni, élnek-e egyáltalán". Ugyanakkor a libanoni belügyminiszter később az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette: az ENSZ-törvényszéktől kapott négy letartóztatási parancsban valóban azok a nevek szerepelnek, amelyeket a helyi média kiszivárogtatott. Egyes hírek szerint közülük legalább ketten, mások szerint mind a négyen a Hezbollahhoz tartoznak. Badreddín neve eddig is ismert volt: azzal gyanúsították, hogy szerepet játszott a kuvaiti amerikai és francia nagykövetség ellen 1983-ban elkövetett pokolgépes merényletekben. 

Rafik Haríri

AP

Rafík Haríri volt libanoni miniszterelnökkel és 22 másik személlyel 2005 februárjában egy autóba rejtett pokolgép végzett. Meggyilkolása valóságos földindulást okozott az országban: az akkor kirobbant hatalmas tüntetéseknek köszönhető, hogy Szíria több évtized után kénytelen volt kivonni csapatait Libanonból. Rafík Haríri fia, Szaad Haríri - aki egészen a közelmúltig Libanon kormányfője volt, s éppen a Hezbollah miatt volt kénytelen távozni posztjáról - csütörtökön üdvözölte és "történelmi pillanatnak" mondta a vádirat átadását. Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője viszont már régóta "amerikai és izraeli összeesküvésnek" véli az ENSZ-törvényszék működését, s tavaly közölte: "levágják a kezét bárkinek", aki megpróbálja őrizetbe venni az általa irányított szervezet tagjait. 

A Hezbollah januárban épp amiatt provokálta ki az addigi kormány, a Szaad Haríri vezette testület bukását, mert ez utóbbi nem akarta teljesíteni a Hezbollah követelését, hogy szüntesse meg az együttműködést az ENSZ-törvényszékkel. Hosszas huzavona után új libanoni kormány alakult, amelyben a Hezbollah vezető szerepet játszik. Éppen ezért az ügy súlyos feszültségekhez vezethet az országban. 

A pénteki libanoni lapok kommentárjai egyébként az ország politikai életének megosztottságát tükrözték: míg a Haríri-táborhoz közeli újságok az igazság győzelmeként méltatták a fejleményeket, a Hezbollahhoz közeli lapok "izraeli összeesküvésről" írtak. Az al-Ahbár című lap például (amely az utóbbi táborba tartozik) úgy vélte, a vádak nyilvánosságra hozatalára a törvényszék által választott pillanat "közvetlen kapcsolatban áll egy újabb háború előkészületeivel, amelyet Izrael a libanoni ellenállás (azaz a Hezbollah) és esetleg Szíria ellen indítana".