szerző:
Sarkadi-Nagy Márton
Tetszett a cikk?

A brit The Guardian története az emberrel, aki vádlottként virágot vitt a vád képviselőjének. Wikileaks-akták.

"Julian előrántotta a minilaptopját, felnyitotta, és valamit csinált a számítógépen. Felkapott egy szalvétát, és azt mondta: OK, megkaptátok.

Mit kaptunk meg? - kérdeztük.

Megkaptátok a teljes fájlt - felelte. A jelszó ezen a szalvétán van."

Hogyan képes egy amerikai hatóságok elől rejtőzködő, biztonságmegszállott hacker éveken keresztül együttműködni a nemzetközi média nagyágyúival a legújabb kori sajtótörténet egyik legnagyobb dobásán - méghozzá úgy, hogy a szakmailag elismert, ám technikai képességeikben gyakran korlátozott újságírók néha egy fájltömörítéssel sem képesek megbirkózni?

A Wikileaks-jelenség reflektorfénybe kerülését követően a történet szereplői és megfigyelői egyaránt döbbenetes mértékű információtermelésbe kezdtek, cikkek és könyvek sora jelent meg többé vagy kevésbé kvalifikált személyektől. Assange maga másfél millió dolláros szerződést írt alá egy önéletrajzra, a szervezettől leszakadt Daniel Domscheit-Berg könyvet adott ki, a Wikileaksszel együttműködő New York Times 8 oldalas vezércikket szentelt az ügyben játszott szerepének, a Gawker webkettes lap külső szemlélőként pedig az egykori hackert érintő, szexuális tartalmú vádakra fókuszált (az elsők között írtak az Assange-nak tulajdonított társkereső adatlapról is, ahol a férfi a következő szövegrészlettel is hirdeti magát: "VESZÉLYes vagyok, ACHTUNG és??????????".

Szerelem/gyűlölet

A The Guardian két újságírója, David Leigh és Luke Harding által jegyzett, a Geopen kiadásában nemrég magyarul is megjelent Wikileaks-akták több szempontból is kiemelkedik a jelenséggel foglalkozó írások mezőnyéből. Nem csoda, hogy a könyv megjelenését a neves brit lap és a Wikileaks-tábor közti nyilvános komment- és nyilatkozatháború követte, majd Steven Spielberg megvette a filmesítési jogokat.

Assange szerint a könyv írói hátba szúrták őt azzal, hogy neki tulajdonítottak egy állítása szerint általa soha ki nem ejtett mondatot - eszerint neki közömbös volt, hogy a hozzájuk került anyagokban megnevezett helyi informátorok a nyilvánosságra hozás után élnek-e, halnak-e. David Leigh - aki a The Guardian oknyomozásait, így a Wikileaks-együttműködésből származó anyagokat is szerkeszti - azzal vágott vissza, hogy Assange vakmerően opportunista és "a Kremllel barátkozik", miközben a The Guardian egy újságíróját éppen kiutasítják Oroszországból.

Noha a két szervezet közötti szerelem/gyűlölet-viszony éppen fagyosra fordult, a The Guardian sztorijának legizgalmasabb momentumai éppen a korábbi, szoros együttműködésből fakadnak. A brit lap egyik munkatársa volt az, aki elsőként vadászta le Assange-t - akiről "soha nem volt egészen világos, melyik időzónában tartózkodik" -, hogy ezzel megalapozza az öt világlap és a Wikileaks együttműködésével végrehajtott lépéseket: egy raktárra való titkos irat nyilvánosságra hozatalát többek között az afganisztáni és az iraki háborúkról.

Kémtörténetbe illő kellék

A titkos dokumentumtömeget védő jelszót lazán szalvétára firkáló Assange technikai zsenije és kiszámíthatatlan természete többször lenyűgözte a brit újságírókat. Az említett szalvétát hazavivő Nick Davies azon gondolkodott, hogy bekeretezteti a papírfecnit, ami egy "John le Carré kémtörténetébe illő tökéletes kellék".

Julian Assange
©

A két fél együttműködése persze a korábbiakban sem volt minden tehertől mentes. A hatóságok elől bujkáló kiszivárogtató és a neves napilap csatározásairól kapott, autentikus beszámolók egy sajátosan huszonegyedik századi kapcsolat hátterébe engednek bepillantást.

A Wikileaksszel néha maróan kritikus újságírók a fősodratú média ügyetlenkedését sem féltek bemutatni. A könyv legerősebb pillanatai közé tartoznak a legapróbb technikai akadályokat is megkerülni képtelen újságírók munkamegoldásai, amelyeket a speciális ügyhöz alakítottak ki. De érdekes az is, ahogy egy svájci újságos standra idő előtt szállított negyven darab Spiegel hetilap majdnem tönkretette a táviratok egyszerre időzített megjelentetésére alapozott médiakampányt.

Cyber-kémmese

A Wikileaks-akták anyagválogatása igen médiaérzékeny: a felvillanásszerű sajtótudósításokban láttatott eseményeket történetszerűen járják körül az alapos munkával összeállított fejezetek (Assange "korai" történetéből például előásták azt, amikor a hackerkedéssel vádolt férfi virágot vitt a vád képviselőjének). Hangsúlyos szerepet kaptak a könyvben az Assange-ot érő szexuális tartalmú vádak és az ebből következő bírósági szereplések is - e részek azonban nehezen illeszkednek a Wikileaks média- és politikatörténeti sztorijába.

A The Guardian könyve így is hiánypótló: világos történet a Wikileaks generálta médiafigyelem mögötti eseményekről, valamint egyedülállóan autentikus beszámoló arról, hogy egy polgárosodott világlap és egy cyber-kémmesébe illő figura hogyan tette globális léptékű politikai sztorivá az elmúlt néhány év legnagyobb kiszivárogtatásait.

David Leigh - Luke Harding: Wikileaks-akták. 2011, Geopen kiadó.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Napi merítés

Máris bajban a "magyar Wikileaks"?

Július elején indult el a Bodoky Tamás nevével fémjelzett átlátszó.hu, a magyar Wikileaksként elhíresült oknyomozó portál, de máris bajba kerülhet az oldal főszerkesztője.

MTI Világ

WikiLeaks: atombombát rejtett el Európában az al-Kaida?

"Európában elrejtett atombombáról" vallott az al-Kaida terrorhálózat egyik vezetője a WikiLeaks portál által megszerzett és több világlapnak - köztük brit újságoknak - kiszivárogtatott, hétfőn ismertetett titkos iratok szerint, amelyekből az is kiderül, hogy a guantánamói börtöntáborban megfordult gyanúsítottak közül sokat az amerikai titkosszolgálatok is teljesen ártalmatlannak tartottak.

Két és fél év múlva lehet kötelező az italospalackok visszaváltása

Két és fél év múlva lehet kötelező az italospalackok visszaváltása

Kína szerint mindenhol be kellene vezetni a QR-kódos személyellenőrzést, hogy újra lehessen utazgatni

Kína szerint mindenhol be kellene vezetni a QR-kódos személyellenőrzést, hogy újra lehessen utazgatni

Az Európai Unió leszerződik 160 millió vakcinára a Modernával

Az Európai Unió leszerződik 160 millió vakcinára a Modernával