A lengyel lap diplomáciai forrásokból származó értesülései szerint a varsói külügyminisztérium arra törekszik, hogy az euroövezeti tagállamok megmentése ne menjen a 27 uniós tagállam integrációjának rovására. Lengyelországnak nincs más választása, nem számíthat sem Franciaországra, sem Nagy-Britanniára, Németország az egyedüli opció számára - írta a Rzeczpospolita.

Párizs igyekszik marginalizálni az euróövezeten kívüli összes EU-tagországot, amint ezt már többször kifejezésre juttatta. Legutóbb a Financial Times hasábjain, ahol Jean-Claude Piris, az Európai Tanács jogi tanácsadója - aki részt vett a Lisszaboni Szerződés kidolgozásában, és könyvet is írt róla - azt bizonygatta, hogy az euróövezet jelenlegi válságának egyik fő oka az EU 2004-es és 2007-es bővítése volt. Londonnal, a legnagyobb euróövezeten kívüli EU-tagországgal Varsó nem léphet szövetségre: a brit eurószkepticizmus miatt ezzel Varsó saját hitelességét tenné kockára.

Lengyelország arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozza azon ügyek körét, amelyekről csak az euróövezeti országok dönthetnek. A varsói külügyminisztérium el tudja fogadni azt, hogy például a görög adósság ügyében ne legyen szava, de törekednie kell arra, hogy szociális, adóügyi vagy munkaerő-piaci kérdésekben vegyék figyelembe az ő álláspontját is.

AP

Varsó - jóllehet még nem hozott döntést az euróövezethez való csatlakozásáról - fenn akarja tartani magának ezt a lehetőséget a jövőben. Ezért küzdeni fog a lehető legaktívabb részvételi jogáért az unió jövőjéről szóló tárgyalásokon. Annál is inkább, mert az ilyen találkozókon elfogadott megoldások (például adó- vagy munkaerő-piaci ügyekben) kötelező feltételei lehetnek az euróövezetbe történő felvételnek - írta a lengyel újság.