hvg.hu: Vannak közös érdekei Magyarországnak és az Egyesült Királyságnak az új uniós szerződéssel kapcsolatban?

Richard G. Whitman: Mind a két kormány ellenzi az új szerződést, de ez nem jelenti azt, hogy közös érdekeik is vannak. Inkább véletlen egybeesésről van szó. Az ellenállás más alapokon nyugszik. Az Egyesült Királyságban a Konzervatív Párt sajátos politikájából ered, amelyik valószínűleg csak akkor lenne boldog, ha az ország kilépne az Európai Unióból. Magyarország nem akar kilépni és a tagságnak nagy nemzeti támogatottsága van, még akkor is, ha a pártok fontos kérdésekben más álláspontot képviselnek.

hvg.hu: A jövőben lehetnek olyan területek, ahol a két ország szorosabban együttműködik?

R. W.: Természetesen lesznek olyanok, ahol a két kormány talál majd közös érdekeket, ám ezek az együttműködések rövid életűek lesznek. Most nehéz megmondani, milyen területen történhet ez meg, mivel a két fő napirendi pont az új szerződés és az euró megmentése, s az Egyesült Királyság egyik folyamatban sem vesz részt.

hvg.hu: Ha a londoni konzervatív-liberális koalíció nem bomlik fel, akkor hogyan működik majd a vitatott Cameron-vétó után?

R. W.: A koalíció valószínűleg nem fog felbomlani, mivel a liberális demokratáknak nem származna politikai előnyük a szakításból, tekintve, hogy a  közvélemény-kutatások szerint jelen pillanatban nem jutnának be a parlamentbe. Véleményem szerint a liberális demokraták úgy próbálnak majd bosszút állni, hogy egyre többször fogják a sajtóban hangoztatni, hogy miben és miért nem értenek egyet a konzervatívokkal bizonyos, népszerűtlen döntésekben.

Richard G. Whitman

University of Kent

hvg.hu: Ha nem lép ki az Egyesült Királyság az Unióból, akkor meddig fog tartani az ország elszigeteltsége? Mit tud tenni London annak érdekében, hogy ez megszűnjön, anélkül, hogy aláírná az új szerződést?

R. W.: Azokra a területekre fog koncentrálni, ahol más országokkal közös érdekei vannak, így próbál majd új szövetségeket építeni, illetve a régieket helyrehozni és kikerülni az elszigeteltségből. Ugyanakkor az Egyesült Királyság nem tudja megváltoztatni az álláspontját az új szerződéssel kapcsolatban. David Cameron miniszterelnök elveszítené pártjának a támogatását - és miniszterelnöki pozícióját is. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság és az Unió kapcsolatának a jövője a többi tagállam kezében van. Ha úgy találják, hogy az új szerződés elfogadhatatlan, és úgy döntenek, hogy a már létező szerződéseket kell felülvizsgálni, akkor az egy lehetséges út az Egyesült Királyság rehabilitációjára.

hvg.hu: Milyen speciális brit érdekek magyarázzák a Cameron-vétót?

R. W.: Érdemes tisztázni, hogy Cameron alapállása  és viselkedése jobban megmagyarázható a gyenge diplomáciai stratégiával, mint nemzeti érdekekkel. A kétoldalú diplomácia területén az Egyesült Királyság nem készült fel megfelelően a találkozóra, nem sikerült a kulcsfontosságú szövetségeseket megnyernie. Nem sikerült megfelelően tisztázni azt, hogy melyek azok a területek, ahol nem hajlandó kompromisszumokra. Az Egyesült Királyság gazdaságában létfontosságú a londoni City pénzügyi szolgáltatásainak és banki szektorának a versenyképessége, így nem lehetett kiindulópont az, hogy választania kell: vagy megerősíti ezt a versenyképes pozíciót a többi, Európán kívüli gazdasági centrummal szemben, vagy támogat egy olyan uniós jogszabályt, amelynek hatása lett volna a City e helyzetére.

Cameronnak volt azonban lehetősége politikai manőverezésre Brüsszelben. Minél tovább kellett volna húznia az időt, mivel ha a többi országnak több ideje lett volna arra, hogy megnézzék, mit tartalmaz az új szerződés, akkor nagyobb esély lett volna arra, hogy ők is problémákat találjanak benne.

hvg.hu: A Mail on Sunday szerint a brit választók többsége támogatja a cameroni álláspontot. A liberális Nick Cregg szerint viszont Cameron pártja érdekeit az ország érdekei fölé helyezte. Mi az ön véleménye?

R. W.: Úgy gondolom, hogy a Mail közvélemény-kutatása majdnem biztosan pontos. De úgy vélem, a brit társadalom ismeretei ezen a téren nagyon gyengék. A közvélemény-kutatás azt az ösztönös támogatást jelzi, amit bármelyik londoni kormány megkap, amikor ilyen elszigetelt pozícióban találja magát. Ez beleillik abba a nemzeti képbe, amelyik összeköti a második világháborúban tapasztalt elszigeteltséget és ezt az uniós eseményt.

Az unióval kapcsolatos magatartás meglehetősen komplikált. Nagyjából a népesség harmada helyeselné, ha az Egyesült Királyság kilépne az EU-ból, ezért bármilyen ellenséges reakció egy uniós kezdeményezéssel kapcsolatban rokonszenves a társadalom nagy részének. Ugyanakkor az üzleti és más érdekcsoportoknak nem tetszik az a gondolat, hogy London kimarad a döntési folyamatokból és ezáltal elveszti a jogalkotásra gyakorolt befolyását. Következésképpen Cameron döntésének erős támogatottsága valószínűleg el fog tűnni, amint az emberek felfogják, hogy mik a lehetséges következmények.

hvg.hu: Reális lehetőség, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az Uniót?

R. W.: Nem, szerintem az a legvalószínűbb, hogy az Unió hagyja ott az Egyesült Királyságot. Ezen azt értem, hogy egyre több megegyezést kötnek az eurózónán belüli tagállamok egymással. Ennek köszönhetően London egyre több megállapodásból marad ki és emiatt egyre jobban az Unió szélére sodródik. Ez a folyamat már az elmúlt évtizedben megkezdődött – amikor az Egyesült Királyság nem lépett be a schengeni övezetbe és az eurózónába –, de akkor a többi tagország úgy gondolta, hogy idővel majd csatlakozik. Szerintem erre ma már nincsen igény.

Juhász Mátyás/Canterbury