Legsúlyosabb választási veresége felé halad a Horvátországot 2003 óta kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ). A volt jugoszláv tagköztársaság függetlenségének kivívásában döntő szerepet játszó Franjo Tudjman által 1989-ben alapított jobbközép HDZ népszerűsége a mélypontra zuhant, a párt mára a korrupció szinonimájává vált, Jadranka Kosor kabinetje pedig sokak szerint képtelen kivezetni az országot a harmadik éve tartó gazdasági válságból.
„Tolvajok, takarodjatok! Előrehozott választást!” – ilyen és ehhez hasonló jelszavakat skandálnak szinte naponta a kormányellenes tüntetők Zágráb központjában és a többi horvát nagyvárosban. Míg az első, február végi demonstráció a tüntetők és a rendőrök összecsapásába torkollott, az utóbbi napokban sikerült megőrizni a rendet, mint ahogy múlt szombaton is, pedig ismét több mint tízezren követelték dühödten a Kosor-kormány távozását.
Bár a tüntetők általában nincsenek sokan, valamennyi közvélemény-kutatásból kiderül, hogy tömeges támogatást élveznek. A Jutarnji List című napilapban hétfőn közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 59 százaléka akár már júniusban szavazna, és csak a válaszadók tizede véli úgy, hogy meg kellene várni a Kosor-kabinet mandátumának lejártát, és a menetrendnek megfelelően, 2012 elején kellene voksolni. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) 30 százalék körüli eredményre számíthat, míg a HDZ legfeljebb 15 százalékot kaphat, egyes felmérések pedig mindössze 7 százalékra taksálják. Magas ugyanakkor a bizonytalanok aránya, ők egyik tömörüléssel sem elégedettek. Ennek hátterében az áll, hogy a szociáldemokraták sem muzsikálnak túl fényesen. Miniszterelnök-jelöltjük, Zoran Milanovic a legjobb akarattal sem nevezhető karizmatikus vezetőnek, az SDP vezérkereső kísérletei sorra kudarcot vallottak, programja pedig leginkább a HDZ-politika tagadásából áll. Részben a még határozatlanokat célozza meg Milan Bandic zágrábi polgármester, aki az SDP-t elhagyva, új pártot alapítva próbálja megszerezni a választók bizalmát.
A kiábrándultság nem alaptalan. A 2009-es 5,4 százalékos és a tavaly 1,4 százalékos visszaesés után a gazdaság az idén már valamelyest nő, de legfeljebb 1,5 százalékkal. Eközben a munkanélküliség 20 százalék közelébe emelkedett, ez nyolcéves rekord. Az állástalanok aránya az előrejelzések szerint jövő év közepéig tovább nő, és csak 2013 elejétől várható a munkaerő-piaci helyzet lassú javulása.
Demonstráció Zágrábban
AP
A miniszterelnök – aki a vesztegetéssel vádolt és ausztriai kiadási őrizetben lévő Ivo Sanadertől vette át 2009 közepén a kormányzást – maga is egyre inkább hajlik az előrehozott választásokra. Értesülések szerint már csupán ahhoz ragaszkodik, hogy a szavazás dátumának meghatározásával várják meg a horvát EU-csatlakozási tárgyalások június végére remélt lezárását, a csatlakozási időpont kitűzését.
Csakhogy egyre inkább úgy tűnik, az integrációs egyeztetések sem haladnak jól. Zágráb a 33 fejezetből 27-et zárt le eddig, és egy friss brüsszeli jelentés szerint egyáltalán nem biztos, hogy sikerül tartani a határidőt. „Horvátország komoly előrelépést ért el az alapjogok szavatolásában és az igazságszolgáltatási reformokban. Jelentős tennivalói vannak még ugyanakkor a korrupció elleni harcban, a háborús bűncselekmények büntetésében, valamint a menekültkérdés megoldásában” – áll a horvát felkészülést értékelő uniós jelentésben.
Zágrábnak – vélik nevük mellőzését kérő EU-diplomaták – alig van esélye a tárgyalások lezárására június vége előtt, és már a csatlakozást határozottan támogató, a soros elnökséget adó magyar kormány sem derűlátó – legalábbis erre utal Martonyi János külügyminiszter minapi nyilatkozata. „Mindent megteszünk, hogy előbbre lépjünk a tárgyalásokon. Célunk továbbra is az, hogy a magyar elnökség idején befejeződjenek az egyeztetések. Ugyanakkor tényleg nem tudom, hogy ez megvalósítható-e, vagy sem” – mondta Martonyi újságíróknak az uniós külügyminiszterekkel folytatott nem hivatalos megbeszélései előtt.
Az esetleges késés sokba kerülhet Zágrábnak, amelynek felvételét már a horvát háborús bűnösök makacs oltalmazása, illetve a Szlovéniával folytatott területi vita is hosszú ideig fékezte. Horvátország – ha jövőre felvételt nyer – 2012-ben és 2013-ban összesen 3,5 milliárd eurónyi támogatásra számíthat az unió strukturális alapjaiból. Késés esetén viszont már csak a 2014-től kezdődő új hétéves pénzügyi időszak szabályai szerint juthat támogatáshoz, és elemzők szerint rosszabbul járna, mint a jelenlegi keretek között. Közben nő a lakosság körében az EU-tagságot ellenzők aránya is: öt évvel ezelőtt 80 százalék mondott igent az integrációra, ma már csak 48, míg az ellenzők aránya 41 százalék. A közvélemény támogatása pedig elengedhetetlen, a csatlakozást ugyanis népszavazáson kell jóváhagyni.
NÉMETH ANDRÁS
