Alighanem Gagarin űrrepülésének ötvenedik évfordulója mentette meg Anatolij Perminovot. Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője még végigasszisztálja a jubileumhoz kapcsolódó eseményeket, köztük az amerikai űrkutatási hivatallal (NASA) közös konferenciát, és valószínűleg csak utána távozik posztjáról. Pedig sorsa már tavaly megpecsételődött, amikor Dmitrij Medvegyev elnök kemény kritikával illette, miután egy kudarcba fulladt decemberi rakétastart nyomán a kiépülőben lévő orosz navigációs rendszer (Glonaszsz) egyszerre három műholdja is a Csendes-óceánba veszett.
A 4,3 milliárd rubeles (csaknem 30 milliárd forintos) kárral járó, balsikerű rajt okairól több nem hivatalos változat is lábra kapott. Egyesek szerint hibás paramétereket tápláltak a fedélzeti számítógépbe, mások úgy tudják, a szükségesnél egy tonnával több üzemanyaggal indult útnak a rakéta, a nemrég közzétett előzetes nyomozati eredmény pedig arról szól, hogy megfelelő tesztelés nélkül vettek használatba egy gyorsítóblokkot, amely felmondta a szolgálatot. A Roszkoszmosz vezetőjének felelősségre vonását azonban egy sajtójelentés szerint az orosz hatalmi tandemen belüli nézeteltérés is késleltette. Lapértesülés szerint Vlagyimir Putyin kormányfő eleinte kiállt Perminov mellett, ám az ő türelme is elfogyott, amikor februárban a polgári geodéziai és katonai célokat is szolgáló Geo-IK–2 műhold indítása is meghiúsult, miután nem sikerült pályára állítani, és néhány hét után végleg megszakadt vele a kapcsolat.
Sokat rontott Perminov helyzetén az is, hogy műszaki okokból öt nappal még a Gagarinról elnevezett, Szojuz TMA–21 típusú űrhajó március 30-ára tervezett startját is el kellett halasztani, pedig az első űrrepülés évfordulójához időzített misszió indításán magas rangú vendégek is részt vettek volna. Kormánykörökben ugyanakkor azt hangoztatják, hogy Perminov távozása nem befolyásolja az orosz űrkutatási terveket, amelyekről egy múlt heti értekezleten Putyin miniszterelnök is beszélt. Egyebek közt azt javasolta, hogy a nemzetközi űrállomás kiépítésében és működtetésében részt vevő államok fogjanak össze a Hold és a Mars, valamint a Naprendszer más bolygóinak kutatásában, és hangoztatta, 2010–2011-ben 200 milliárd rubel állami támogatást kap az orosz űrágazat. Két új hordozórakétával is megkezdik a kísérleteket, 2013-ban az Angarával, 2015-ben a Rusz-M típussal. Utóbbit az orosz Távol-Keleten, az amuri területen épülő Vosztocsnij űrtámaszpontról készülnek útnak indítani. Az új bázis kiépítésének költségeit 81 milliárd rubelre becsülik, 2016-ig kellene befejezni, akkorra tervezik az első rakétastartot, 2018-ban pedig ember vezette űrhajó indítására készülnek.
A 23 műholdból álló Glonaszsz-hálózatot az év végére 29-30 egységre kívánják bővíteni, ami globális lefedettséget nyújt. Fejlesztik a földi infrastruktúrát és az űrtávközlést, akárcsak az űrberendezések használatát a földi természeti kincsek feltérképezésére, az időjárás-előrejelzésre és az ökológiai helyzet figyelésére – hangoztatta Putyin. Szakemberek viszont arra figyelmeztetnek, hogy ehhez a mostaninál átfogóbb, a célokat pontosabban meghatározó állami program szükséges.
A Roszkoszmosz szerint Moszkva még mindig a világ űrágazatának éllovasa, Oroszország bocsátja fel a legtöbb rakétát, tavaly például az összes start bő 40 százalékát könyvelhették el, kétszer annyit, mint az USA vagy Kína. És ezek az arányok a jövőben csak Moszkva javára változnak, hiszen miután az USA leállítja az űrrepülőgép-programot, már csak Oroszország lesz képes ember irányította űrhajók rendszeres felbocsátására.
Komoly hiányoságok is vannak azonban. A Finansz gazdasági magazin szerint Oroszország amolyan „űrfuvarossá” vált, az űrprogram állami finanszírozásában csak a negyedik helyen áll az USA, az Európai Űrügynökség és Japán mögött. Tudományos munkát például csak a nemzetközi űrállomás fedélzetén végeznek az orosz űrhajósok. A lap szerint az USA és az EU több mint harminc, tudományos célokat szolgáló műholdat üzemeltet, Oroszország viszont egyet sem.
POÓR CSABA / MOSZKVA
