Nem szerepel Magyarország a következő, január 11-i európai bizottsági ülés hivatalos napirendjén - közölte hétfőn Joe Hennon, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének ügyeletes szóvivője.
"Természetesen mindig lehetséges azonban, hogy a testület nem hivatalos jelleggel megvitassa ezt vagy bármely más ügyet is" - tette hozzá a szóvivő annak nyomán, hogy a Vasárnapi Hírek legfrissebb számában megjelent írás szerint "önálló napirendi pont lehet Magyarország az Európai Bizottság januári ülésén".
A Vasárnapi Hírek szerint José Manuel Barroso EB-elnök Orbán Viktornak címzett levelében - amely felszólította a kormányfőt a jegybanktörvény és az egykulcsos adót bebetonozó stabilitási törvény visszavonására - nem volt szó arról, milyen következménye lehet, ha mégis elfogadják e törvényeket. A hetilap úgy tudja, azért nem, mert Barroso a bizottság elé kívánja vinni Magyarország ügyét.
A bizottság szóvivője hétfőn azt közölte, hogy Brüsszelben továbbra is folyik a különböző uniós aggályok felvetése nyomán a magyar féltől kapott válaszok mélyreható elemzése. Hogy ezzel az elemzéssel várhatóan mikor végeznek, azt nem tudta megmondani.
A bizottsági szóvivő a múlt pénteken közölte az MTI brüsszeli tudósítójával: José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke választ adott az Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől kapott levélre. Abban úgy vélekedett, hogy a felmerült kérdésekben itt az ideje az építő szellemű hozzáállásnak. A Barroso-válasz tartalmáról annyit árult még el Hennon, hogy az elnök szerint az Európai Bizottság el kívánja kerülni a helyzet elmérgesedését.
A szóvivő tájékoztatása szerint Brüsszelben felmérik a magyar parlament által elfogadott új törvények jogi hatásait.
Az Európai Bizottság már korábban hangsúlyozta, hogy a Barroso bizottsági elnök, Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes alelnök, valamint Viviane Reding igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök által kifejezésre juttatott aggodalmak, illetve az ezekre adott magyar válaszok olyan fontos ügyekre vonatkoznak, hogy azok mélyreható elemzést igényelnek.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
A szexet kínálók és a digitális izgalomra vágyók Covid alatti egymásra találása röpítette az egekbe az OnlyFanst, melyen most jó pénzért túladna a nyilvánosságot kerülő tulajdonosa.
Önként, a „hasznosság érzése”, az „anyagi biztonság” és az „egészségesebb élet” reményében dolgoznak a munkát vállaló nyugdíjasok a szaktárca szerint.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul mindezt több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
