Csaknem 1,3 millió embert fenyegetnek továbbra is az aknák Afganisztánban, ahol a kormány és a nemzetközi közösség húsz éve végez aknamentesítést – közölte csütörtökön az ENSZ. A robbanószerkezetek körülbelül 600 négyzetkilométernyi területet borítanak be.
Az elmúlt két évtizedben "több mint 500 ezer taposóaknát, több mint 22 ezer páncéltörő aknát és több mint 15 millió fel nem robbant lőszert távolítottak el" – mondta a francia hírügynökségnek Alan MacDonald, az ENSZ Afganisztánban működő koordinációs és akcióközpontjának igazgatója, aki "jelentős sikernek" nevezte a programot.
MacDonald szerint még mindig sok aknamező vár megtisztításra. 2011 végén 588 négyzetkilométert és 1930 települést érintő veszélyövezet volt az országban, azaz pontosan "1 277 857 ember van veszélyben". A nemzetközi közösség évente körülbelül 90 millió dollárt költ aknamentesítésre Afganisztánban, ahol nagyjából 15 ezren dolgoztak ezen a területen 2011-ben.
A robbanóeszközök nagy részét a három legutóbbi konfliktus – a szovjet invázió (1979-1989), az afgán hadurak közötti polgárháború (1992-1996), valamint a tálibok és Ahmed Sah Maszúd parancsnok Északi Szövetsége közötti háború (1996-2001) - idején ásták a földbe. A NATO támogatását élvező kabuli kormány és a tálibok közötti konfliktus idején, az elmúlt években az út mentén elhelyezett és távirányítással felrobbantott, házilagos készítésű pokolgép lett a lázadók egyik „legkedveltebb” és leggyilkosabb fegyvere.
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
