Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Gilmore az RTE közszolgálati rádiónak elmondta: a referendum kiírása attól függ, hogy az új szerződés összhangban áll-e az ír alkotmánnyal. A dublini testület állásfoglalásra kéri fel a kormány jogi főtanácsadóját a kérdésben.
Az ír népszavazás kiírásának ügyét minden bizonnyal szorosan figyelemmel követik az európai uniós tagországok, tekintve, hogy az ír lakosság már kétszer is referendumon utasított el uniós szerződéseket: 2001-ben a nizzai szerződést, 2008-ban pedig a lisszaboni szerződést. Ezeket végül újra népszavazásra kellett bocsátani végleges jóváhagyásuk érdekében.
Az új pénzügyi unióról szóló szerződést a brüsszeli csúcson a 27 tagállamból álló EU 25 tagországa fogadta el, egyelőre Nagy-Britannia és Csehország nem csatlakozik hozzá. A szerződés lényegében automatikus szankciókat ír elő a résztvevő országokkal szemben, ha államháztartási hiányuk meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél azonban ennél is nagyratörőbb: az úgynevezett kiegyensúlyozott költségvetés elérése, amit 0,5 százalékosnál alacsonyabb strukturális deficitszintként határoznak meg.
Írország 2010 novemberében 85 milliárd eurós segélycsomagot kényszerült aláírni az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal bankszektora megmentése érdekében, amelyért cserébe különösen kemény költségvetési megszorításokat kellett bevezetnie.
