Gilmore az RTE közszolgálati rádiónak elmondta: a referendum kiírása attól függ, hogy az új szerződés összhangban áll-e az ír alkotmánnyal. A dublini testület állásfoglalásra kéri fel a kormány jogi főtanácsadóját a kérdésben.

Az ír népszavazás kiírásának ügyét minden bizonnyal szorosan figyelemmel követik az európai uniós tagországok, tekintve, hogy az ír lakosság már kétszer is referendumon utasított el uniós szerződéseket: 2001-ben a nizzai szerződést, 2008-ban pedig a lisszaboni szerződést. Ezeket végül újra népszavazásra kellett bocsátani végleges jóváhagyásuk érdekében.

Az új pénzügyi unióról szóló szerződést a brüsszeli csúcson a 27 tagállamból álló EU 25 tagországa fogadta el, egyelőre Nagy-Britannia és Csehország nem csatlakozik hozzá. A szerződés lényegében automatikus szankciókat ír elő a résztvevő országokkal szemben, ha államháztartási hiányuk meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél azonban ennél is nagyratörőbb: az úgynevezett kiegyensúlyozott költségvetés elérése, amit 0,5 százalékosnál alacsonyabb strukturális deficitszintként határoznak meg.

Írország 2010 novemberében 85 milliárd eurós segélycsomagot kényszerült aláírni az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal bankszektora megmentése érdekében, amelyért cserébe különösen kemény költségvetési megszorításokat kellett bevezetnie.