Bosznia-Hercegovinának tizenhat hónapos interregnum után február elejétől van ismét központi kormánya, amelybe a legnagyobb bosnyák, horvát és szerb pártok delegálnak minisztereket. A balkáni országban élő három népcsoport vezetőinek folyamatos civakodása a 2010 októberében rendezett parlamenti választások óta mindeddig akadályozta az új kabinet megalakítását. A közgazdász végzettségű Bevanda a boszniai horvát közösség legerősebb pártjának, a Horvát Demokratikus Közösségnek a politikusa.

A boszniai pártok a közös kormány mellett megállapodtak az EU által követelt két fontos törvényről, a népszámlálásra és az állami segélyre vonatkozó jogszabályok elfogadásáról is, de a parlamentnek még összhangba kell hoznia a boszniai alkotmányt is az európai emberi jogi normákkal, amit szintén megkövetel az unió.

A legsürgetőbb feladat azonban az idei költségvetés és a 2012-2014-re vonatkozó költségvetési keret elfogadása, amelyet az EU és a Nemzetközi Valutaalap kulcsfontosságú feltételként szab meg ahhoz, hogy feloldják a reformok halogatása miatt korábban befagyasztott hitelek zárlatát.

Bosznia-Hercegovinában két, csaknem azonos területi nagyságú, nagy önállósággal és önálló hatalmi szervekkel rendelkező államalakulat működik a - boszniai Szerb Köztársaság és a bosnyák-horvát föderáció -, amelyeket a gyenge központi kormány és intézmények kötnek össze. Bosznia-Hercegovina az uniós csatlakozást tekintve a szomszédos országok mögött kullog: Horvátország 2013-ban EU-tagországgá válik, Macedónia már évek óta tagjelölt, Montenegró pedig júniusban szeretné megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Szerbia és Albánia már szintén tagságért folyamodott, bár hivatalos tagjelölti státust még nem kaptak az uniótól.