Ezerfős tömeg tüntet Pristinában a koszovó-szerb egyezmény ellen

Meghátrálásra kényszerítették a koszovói rendőröket és eltávolították a kordonokat az Önrendelkezés nevű mozgalom tagjai a pristinai parlament épülete előtt hétfőn délután, ahol a Pristina és Belgrád között létrejött pénteki megállapodás miatt tiltakoztak.

  • MTI MTI
Ezerfős tömeg tüntet Pristinában a koszovó-szerb egyezmény ellen

Helyszíni jelentések szerint a körülbelül ezerfős tömeg elzárva tartja az épület bejáratát. A tüntetők a szerb-koszovói egyezség ellen tiltakoznak, amelynek értelmében a regionális tanácskozásokon a koszovói küldöttség előtt álló táblán függelékként fel kell tüntetni az ENSZ BT 1244-es számú határozatára és a nemzetközi bíróság 2010-ben megfogalmazott állásfoglalására való utalást. Ez utóbbi kimondta, hogy Koszovó függetlensége nem sérti a nemzetközi jogot.

Albin Kurti, az Önrendelkezés vezetője a pristinai televízióban kijelentette, hogy a "Koszovó regionális képviseletéről szóló egyezményt azért írták alá, hogy Szerbia számára elérhetővé váljék az uniós tagjelölti státus elnyerése".

Kurti bírálta a koszovói kormányt illetve Hashim Thaci miniszterelnököt, és annak a véleményének adott hangot, hogy "ezt az egyezményt Thaci miniszterelnök és nem a koszovói intézmények kötötték meg, ezért az Önrendelkezés mozgalom követeli, hogy a megállapodást helyezzék hatályon kívül".

Az Önrendelkezés követeli a koszovói parlament rendkívüli ülésének összehívását. Ehhez eddig 15 parlamenti képviselő adta aláírását a szükséges 40 helyett. A mozgalom ezenkívül 15 ezer aláírást is összegyűjtött, amelyet petícióként átadtak a parlamentnek.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet eddig majdnem 90 ország ismert el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1999-ben elfogadott 1244-es számú határozat úgy rendelkezett, hogy Koszovó végső státusáról két- vagy többoldalú tárgyalások útján kell megállapodni.

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.