Amerikai vezetők közölték: egyelőre nem létezik azonnali terv a szóban forgó fordói atomközpont bombázására. Sőt, figyelmeztetnek, egy amerikai vagy izraeli támadásnak súlyos következményei lennének, például újabb olajárrobbanás, iráni megtorlás és a feszültség drámai megnövekedése a kényes térségben.

Volt és jelenlegi katonai, valamint hírszerzési elemzők szerint Fordo fizikailag sérülékenyebb, mint amilyennek eddig leírták. Az amerikai arzenálba nemrégiben bekerült új bunkerromboló bombáknak nem szükséges behatolni a legmélyebb bunkerekbe ahhoz, hogy helyrehozhatatlan károkat okozzanak az infrastruktúrában és az igen kényes nukleáris berendezésben, ami várhatóan évekre visszavetné az iráni atomprogramot.

A fegyverek hatásfoka is szerepel majd várhatóan a jövő héten Washingtonba látogató izraeli küldöttég tárgyalásain. A lap szerint az Obama-kormányzat várhatóan igyekszik biztosítani Ehud Barak védelmi minisztert és Benjámin Netanjahu kormányfőt: az Egyesült Államok eltökélt abban, hogy megállítja Iránt, ha atombombát akar gyártani. Fehér házi vezetők aggódnak, hogy Izrael figyelmeztetés nélkül intéz csapást Irán ellen, ami kevés lenne Teherán nukleáris törekvéseinek elfojtására, sőt elmélyítené Irán azon szándékát, hogy atomhatalommá váljék.

Amerikai illetések beismerték, van némi bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a legújabb bunkerromboló, a MOP (Massive Ordnance Penetrator) képes-e egyetlen robbanással behatolni a dúsított urán előállítására szolgáló föld alatti helyiségekbe. Szerintük többnapos bombázással várhatóan használhatatlanná tehetnék az üzemet az alagutak lerombolásával, valamint a centrifugákban, a többmérföldes vezetékekben és kábelekben helyrehozhatatlan károk okozásával.

Egy nevének elhallgatását kérő volt hírszerzési illetékes szerint a megerősített létesítményekhez többszöri támadás kell, a kérdés az, hogy hány fordulóra van szükség. Az amerikai vezetők ezzel is érvelnek, amikor óva intik Izraelt az iráni atomlétesítmények elleni egyoldalú csapástól. Izrael képes ledobni saját bunkerrombolóit Fordóra, de nem rendelkezik azzal, amivel az amerikai haderő: a legmodernebb bombákkal és a napokon vagy akár heteken át tartó bombázás képességével – mutattak rá amerikai illetékesek és elemzők.

Fordo Kúmtól nem messze, egy sziklás hegyoldalban található. Amerikai illetékesek szerint egy évtizede kezdték meg az alagutak fúrását a titkos urándúsító üzemhez. A CIA legalább 4 éve figyeli a létesítményt. Barack Obama elnök 2009-ben nyilvánosságra hozta a titkos létesítmény létezését és felszólította Iránt: tisztázza, mik a szándékai. Irán beismerte, hogy a natanzi után második urándúsítót épít itt, és rövidesen beengedte az üzembe a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit. Irán januárban kezdte meg az üzemben az urándúsítást. A NAÜ megfigyelői a múlt héten megerősítették, hogy az üzem nagyobb tisztaságú uránt állít elő, amelyből viszonylag könnyű atomfegyverhez szükséges dúsítottságú urán előállítása.

Nyugati elemzők szerint Fordót nemcsak a szikla védi, de észak-koreai bunkerépítési technológiával meg is erősítették. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) washingtoni agytröszt múlt heti jelentése szerint a létesítményben feltehetően számos robbanásbiztos ajtó, nagy kiterjedésű válaszfalak, megerősített födémek, 20 centiméteres betonfalak és dupla, középen agyaggal kitöltött betonplafonok vannak. "Ez a passzív védelem jelentősen tompíthatja a légitámadás hatását" a jelentés szerint.

Az ilyen célpontok ellen az Egyesült Államok többféle bunkertörő fegyverrel rendelkezik. Ilyenek a 2268 tonnás BLU-122, amely robbanás előtt 6,1 méter betonon, illetve 30,48 méter földrétegen halad át, vagy a 13 607 tonnás MOP, amelyet a legnagyobb amerikai stratégiai bombázók képesek célba juttatni. Bár a fegyver hatásfoka titkos, becslések szerint robbanás előtt hatvan méteres sziklarétegen képes áthatolni.

Egyelőre nem lehet pontosan megmondani, milyen hatással lenne a bomba egy ilyen nehéz célpontra, az azonban bizonyos, hogy az amerikai harci gépet visszavetnék az iráni nukleáris erőfeszítéseket Michael Eisentadt, a kül- és a védelmi tárca volt tanácsadója szerint. Több elemző szerint Fordo elpusztításához nem lenne szükség arra, hogy a bomba ténylegesen behatoljon a centrifugaterembe. Más szakértők arra mutatta rá, hogy a rendkívül kényes centrifugák működésképtelenségéhez elegendőek lennének a lökéshullámok és az áramszünetek.