Általános értékelésében a testület azonban azt is megerősítette, hogy a tagállamokban "jóval komolyabb erőfeszítéseket kell tenni a romaintegrációs intézkedésekhez szükséges források biztosítása, a felülvizsgálati mechanizmusok létrehozása, illetve a hátrányos megkülönböztetés és szegregáció elleni küzdelem tekintetében".

A bizottság értékelését Strasbourgban sajtótájékoztatón ismertetve Viviane Reding alapjogi biztos azt hangoztatta, hogy a tagállamoknak "konkrétabb intézkedések, határozott célok, elkülönített finanszírozás, illetve megbízható nyomon követés és értékelés révén fokozniuk kell erőfeszítéseiket". A társadalmi befogadásért is felelős Andor László biztos egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a roma közösségek előtt álló kihívások tagállamonként nagyon eltérőek.

A tájékoztatón jelen volt Járóka Lívia (Fidesz), az Európai Parlament egyetlen roma képviselője is, aki bejelentette, hogy az EP már dolgozik a témára vonatkozó következő jelentésen. Hangoztatta annak fontosságát is, hogy a romákat bevonják a programok végrehajtásába és az ellenőrzésébe. Aláhúzta, hogy miközben elsősorban gazdasági tervekről van szó, továbbra is szükség van a diszkrimináció elleni fellépés külön hangsúlyozására.

Az EU-tagországoknak az unió - magyar elnökség alatt - tavaly elfogadott roma-keretstratégiájának keretében kellett olyan nemzeti programot készíteniük a területükön élő, összesen mintegy 10-12 millió cigány ember társadalmi integrációjára, amely négy területre: az oktatásra, foglalkoztatásra, az egészségügyre és a lakásviszonyokra koncentrál. A komolyabb roma közösséggel nem rendelkező Málta kivételével ezt a tagországok meg is tették, és a most kiadott jelentés összefoglalja a végrehajtó testület értékelését.

Andor László irodájának közleménye szerint a jelentés pozitív tartalmú értékelést ad a magyar roma stratégiáról, amelynek "erőssége a helyzetértékelés, valamint a szegénységi térkép alapján történő feladat-meghatározás". A gyakorlatban való érvényesítésért Magyarországnak - mint a többi tagállamnak is - még nagyon sokat kell tennie, a hazai és uniós pénzügyi eszközök hatékony felhasználásával és a többségi társadalom aktív támogatásával.

A bizottsági értékelés alapján megállapítható, hogy a magyar stratégia a legátfogóbb, a felvetett kérdések lényegében mindegyikére válaszolni kívánó programok közé tartozik. A testület szinte valamennyi szempont esetében úgy ítélte meg, hogy a magyar program igyekezett megfelelni a keretstratégiában rögzített kívánalmaknak.

Magyarország azon 12 tagállam közé tartozik, amelyek rendelkeznek világosan megjelölt – tagállami vagy uniós forrásból – elkülönített költségvetéssel, és konkrét összegeket állapítottak meg a romaintegrációs politikai intézkedések céljára. Az uniós testület összefoglalója megemlített számos pozitív példát is, amelyeket más tagállamok is átvehetnek az egyes nemzeti stratégiákból. Hazánk esetében egyebek között a romák egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének támogatását, illetve a lakhatási helyzet javítását célzó intézkedéseket emelték ki.

Miről álmodnak a romák Borsodban? - Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre!

Stiller Ákos

A bizottság továbbá - mint azt nyilatkozó tagjai megerősítették - elkötelezte magát, hogy a jövőben is folyamatosan nyomon kövesse és értékelje a tagállamok erőfeszítéseit és előmenetelét.

Andor László azt is hangoztatta, hogy "a romák integrációja Európában erkölcsileg, társadalmilag és gazdaságilag is szükségszerű mindannyiunk számára". Emlékeztetett, hogy "a tagállamoknak a 2014–2020-as pénzügyi időszakra megfelelő romaintegrációs stratégiával kell rendelkezniük, hogy az Európai Szociális Alapból finanszírozási forrásokhoz juthassanak a romaintegrációs intézkedések végrehajtása érdekében". Külön ismertette a magyar biztos az uniós forráslehetőségeket.

Reding úgy fogalmazott, hogy "a papíron kidolgozott stratégiák messze nem elegendőek", és "a tagállamok politikájában olyan kézzelfogható eredményeknek kell megjelennie, amelyekkel javul az Európában élő 10–12 millió roma élete". Utalt Reding az EU Alapjogi Ügynökségének szerdán közzétett, a romák 11 tagállambeli helyzetéről szóló jelentésére is, amelynek eredményeiről úgy vélte: fel kell rázniuk az unióban az illetékeseket. A felmérés szerint a romák átlagosan rosszabb körülmények között élnek, mint a közvetlen környezetükben élő nem romák, és továbbra is hátrányos megkülönböztetés sújtja őket.

Járóka Lívia a sajtótájékoztatón azt is kiemelte: biztosítani kell, hogy a romaintegrációban érintett civil szervezetek politikai és gazdasági szempontból függetlenül működhessenek. Hangoztatta annak fontosságát, hogy EU-n kívüli országok, mindenekelőtt a balkáni államok is bekapcsolódjanak az európai stratégiába. Az Európai Parlament is ellenőrzi a nemzeti stratégiák végrehajtását - szögezte le a magyar képviselő.