Írország mindvégig semleges maradt a világháborúban, arra hivatkozva, hogy ha nem így tenne, akkor veszélyeztetné függetlenségét, amelyet 1921-ben nyert el Nagy-Britanniától. Éamon de Valera elnök részvétét nyilvánította Németországnak Hitler halálakor.

Írországból körülbelül 60 ezren harcoltak a brit erőknél a világháborúban, közöttük az ír fegyveres erők 7000 tagja, akik ily módon szökevénynek minősültek. A kormány rövid úton elbocsátotta a "dezertőröket", és hét évre megtiltotta nekik, hogy állami állásban helyezkedjenek el. Hozzátartozóik szerint azonban a szökevényeket évtizedeken át megbélyegezték.

"A kormány megköveti azokat, akik a szövetségesek oldalán harcoltak a II. világháborúban azért a bánásmódért, amelyben a kormány részesítette őket a háború után. A II. világháború kitörése óta eltelt csaknem 73 évben fejlődött a történelemfelfogásunk. Itt az ideje a megértésnek és a megbocsátásnak" – jelentette ki Alan Shatter igazságügyi és védelmi miniszter keddi parlamenti beszédében.

Vannak olyan egykori katonák, akik ellenzik a bocsánatkérést, mert szerintük bármi okból dezertál egy katona, rombolja a hadsereg tekintélyét.

A megbélyegzettek hozzátartozói azonban üdvözölték a megkövetést, amelyért éveken át folytattak kampányt. A bocsánatkérés "nem változtatja meg a múltat, de legalább lemossa a gyalázatot" – mondta a kampányt szervező Peter Mulvany.

Írország viszonya történelmi ellenségéhez, Nagy-Britanniához évtizedek óta nem volt olyan jó, mint ezekben az években. Az ír függetlenség elnyerése óta először fordult elő tavaly, hogy a brit uralkodó ellátogatott a zöld szigetre.