A konzervatív-liberális müncheni kormány kedden úgy döntött: az év végéig benyújtja a tartományok közötti pénzügyi kiegyenlítés rendszerének felülvizsgálatára vonatkozó keresetet az alkotmánybírósághoz.

A rendszer azonos életkörülményeket hivatott biztosítani mind a 16 tartományban, mivel ezek bevételei számos tényező - például gazdasági és demográfiai okok - miatt erős eltéréseket mutatnak. A kiegyenlítés kötelezettségét az alaptörvény írja elő. Az eszköz a tartományoknál keletkező bizonyos bevételek - egyebek mellett az iparűzési adóból származó bevétel - központosítása és újraelosztása.

A három legnagyobb "nettó befizető", Bajorország, Baden-Württemberg és Hessen tartomány tavaly megállapodott, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a rendszer haszonélvezőivel, a kevésbé fejlett északi, illetve a volt NDK területén kialakult új tartományok vezetőivel az újraelosztási módszer változtatásáról, ha pedig a megbeszélések nem hoznak eredményt, az alkotmánybíróságra viszik az ügyet. Megállapodást nem sikerült elérni, de egyelőre Bajorország egyedül fordul a karlsruhei testülethez.

Tavaly a 16 tartomány közül 4 - a rendszert kifogásoló hármas és Hamburg tartomány - befizetett a közös kasszába, 12 tartomány pedig kapott belőle. Összesen 7,308 milliárd eurót osztottak szét, a legtöbb pénzt, mintegy 3 milliárd eurót a tartományi rangú Berlin kapta.

München kifogásolja például azt, hogy a bajor óvodákban fizetni kell a szülőknek, Berlinben viszont az ingyenes óvodai ellátást részben a bajor adófizetők pénzéből tartják fenn, ezért újra kell gondolni a gyakorlatot, és nem csupán szolidáris, hanem méltányos rendszert kell kialakítani.

A tartományok jellemzően elutasítják a felvetést, a berlini városvezetők például emlékeztettek, hogy Bajorország 37 évig profitált az 1950 óta működő rendszerből, Berlin pedig csak 1995 óta kap támogatást a közös alapból.