Mladicnak 2002 májusában kellett lemondania a szerb hadsereg segítségéről, miután Belgrád törvényileg kötelezte magát a hágai ENSZ-törvényszékkel való együttműködésre. A jelentés szerint az 1992 és 1995 közötti boszniai háború katonai fővádlottja 2002 májusától 2006 elejéig tíz különböző lakásban bujkált Belgrádban és Sremska Mitrovicában. Ez idő alatt a rejtőzködésben egykori boszniai szerb bajtársaira és családtagjaira számíthatott, közülük tíz ember ellen folyik most eljárás.     

Ezután Mladic eltöltött egy rövid időt a Belgrád közelében található Mala Mostanica nevű településen egy üres házban. Amikor 2006. április 5-én a helység több házát átkutatták a nyomozók, Mladic csak azért tudott megmenekülni, mert a ház tulajdonosa éppen nem volt otthon, így a rendőrség elállt a házkutatástól – írta a lap. Két nappal később a volt katonai vezető egy távolsági busszal a Belgrádtól 80 kilométerrel északkeletre található Lazarevo faluba utazott, ahol unokatestvére, Branislav Mladic bújtatta otthonában. A rendőrség végül ebben a házban fogta el 2011. május 26-án.     

Branislav Mladic a Vecernje Novosti című szerb napilap pénteki száma szerint elismerte, hogy öt éven át biztosított rejtekhelyet unokatestvérének.     

„Az öt év alatt, míg nálam lakott, gondját viseltem. Miután szélütést kapott, féltem, nehogy nálam érje a halál” – mondta a lapnak. „Milyen ember lennék, ha megtagadtam volna az unokatestvéremtől a segítséget?” – tette fel a kérdést, hozzátéve: a mai napig tartja a kapcsolatot Ratkóval. Mint mondta: bíróság előtt felel a tettéért, ügyében augusztus 8-án döntenek, feltehetően egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik.     

Serge Brammertz már többször felszólította Belgrádot, hogy adjon pontos információkat Ratko Mladic és más feltételezett szerb háborús bűnösök menekülési útvonaláról. Ezekből fény derülhet ugyanis arra, hogy a hatóságok képviselői segítették-e a vádlottakat a többéves menekülésük során.     

Mladic perében valószínűleg csak jövőre hirdetnek ítéletet.