Zöld utat kapott az új ciános aranybánya a román környezetvédelmi minisztériumtól Felsőcsertés (Certej) közelében, Verespataktól alig 40 kilométerre. Az új bányát a kanadai El Dorado Gold Corporation (EGC) nyitná az Erdélyi-érchegység úgynevezett aranynégyszögében. Az EGC tizenhat éven át tervezi működtetni a bányát, a cég szerint ez alatt a Felsőcsertés közelében található közel 45 millió tonna ércből 803 ezer uncia, durván 25 tonna aranyat lehetne kitermelni. Az aranyat és ezüstöt cianidos technológiával mosnák ki az ércből, amely jelenleg a leghatékonyabb módszer a nemesfémek kinyerésére. Az eljárás mérgező melléktermékeit egy 63 hektáros ülepítőtóban tárolnák, akárcsak a vitatott verespataki bányaterv esetében.

A verespatakihoz hasonlóan a csertési aranybánya ügye is több éve húzódik, 2011-ben Bukarestben tartottak közmeghallgatást a várható szennyeződések mértékéről, azonban a projekt viszonylag csekély mérete miatt az EGC-nek nem a minisztériumoktól, vagy az országos szervektől, csak a helyi környezetvédelmi hatóságoktól kellett engedélyt kérnie. A napokban az illetékes zöldhatóság, a Temes megyei Regionális Környezetvédelmi Ügynökség engedélyezte az EGC-nek 187 hektár erdő kivágását, illetve 29 millió köbméter víz kiszivattyúzását a közeli Marosból.

Túry Gergely

A döntés miatt a hatóságok súlyos kritikákat kaptak több civil környezetvédelmi szervezettől, mivel szerintük a kanadai cég úgy kapott engedélyt a kitermelésre, hogy az nem adott garanciát arra, hogy megtéríti az esetleges balesetek következtében keletkező környezeti károkat. Rovana Plumb környezetvédelmi és erdészeti miniszter a környezetvédelmi őrség és a környezetvédelmi ügynökség országos szerveit az ügy azonnali kivizsgálására szólította fel, mert szerinte a csertési beruházás "országos jelentőségű projekt", s mint ilyen, nemcsak a helyi hatóságok ügye. A minisztérium közleménye szerint ha kiderül, hogy a temesvári zöldhatóság nem tartotta be a hatályos jogszabályokat, visszavonják az EGC engedélyét.

Nem önmagában a ciánnal van a gond

„Örülök, hogy nem én vagyok most a környezetvédelmi miniszter” – fogalmazott az üggyel kapcsolatban Borbély László RMDSZ-es politikus, a román környezetvédelmi tárca 2009 és 2012 áprilisa közti vezetője a hvg.hu-nak. Mint mondta, a csertési bánya még az előző ciklusban engedélyt kapott a helyi zöldhatóságtól, a minisztérium viszont „világosan kifejtette álláspontját a kérdésben”. Feltehetően ezért a döntést akkor elhalasztották.

Túry Gergely

Borbély rámutatott: Romániában a legszigorúbb uniós standardokat vették át a bányászat szabályozásának terén, amivel a ciános aranykitermelés nem feltétlenül ellentétes. A környezetvédelmi szigoráról híres Svédországban például négy hasonló bánya is működik, mivel jelenleg az a leghatékonyabb ismert módszer nemesfémek kitermelésére. Más előírások megszegése miatt azonban már lehetnek gondok a beruházással.

A közeli Verespatakon tervezett, hasonló jellegű, de jóval nagyobb beruházás miatt már 1997 óta folynak viták. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat Európa legnagyobb külszíni bányáját nyitná meg a település mellett, ahonnan 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelnének ki. A beruházás mellett kiállt Traian Basescu román államelnök is, aki sürgette a vitatott kérdések tisztázását. A bánya mellett szóló legfőbb érv a várhatóan jelentős bevétel, mely az aranykitermelés után illetné meg a román államot. Az ellenzők viszont egyrészt a kulturális és természeti kincs lerombolása miatt aggódnak, másrészt viszont a ciántechnológia veszélyei miatt, amire a 2000-es nagybányai gátszakadás az elrettentő példa. A bányaügyben Borbély László mellett az őt követő Korodi Attila is érintett volt környezetvédelmi miniszterként.

Korodi: előbb-utóbb kitermelik a verespataki aranyat

A bánya ügyében nincs végleges döntés, a verespataki tervezet eddig hasonló okokból bukott meg, mint amelyek miatt most a környezetvédők tiltakoznak a felsőcsertési beruházás ellen. A BBC News szeptember 3-án foglalkozott az üggyel, megszólaltattak több helyi lakost és a beruházás ellen tiltakozó környezetvédőket. Az ökológiai kockázatok mellett sokan aggódnak a kulturális értékek elpusztítása miatt, és hogy a munkálatok zaja és a vele járó por zavarná a helyieket. A verespataki bánya megnyitása ugyanis a település egy részének lebontásával járna: templomot, temetőt és értékes, római korból származó aranybányatárnákat is elbontanának. Sok, a BBC-nek nyilatkozó helyi lakos viszont támogatja a bánya megnyitását: „Ha a bánya nem indul el, a falu meg fog halni” – fogalmazott egyikük, egy másik helyi szerint pedig a bánya az egyetlen munkalehetőség számukra a környéken.

Korodi Attila szerint előbb-utóbb kitermelik a verespataki aranyat

null

A verespataki projekt „országos” mérete miatt a végső engedélyt nem a helyi hatóságok, hanem a környezetvédelmi minisztérium hozhatja meg, amely rendre elhalasztotta a kitermelés engedélyezését, igaz, meg sem tiltotta. Korodi Attila, aki idén tavasszal Borbély Józsefet követte a miniszteri székben, a hvg.hu-nak azt mondta: „Verespatak ügye jelenleg politikai blokád alatt áll. Lemondásom után a beruházást tervező vállalat megpróbálta tisztázni az ügyet az új miniszterrel, de a szociáldemokrata kormány kijelentette: a választásokig nem akar törődni ezzel a kérdéssel.” Korodi ennek ellenére óvatos a kérdésben. „2007-ben hasonlóan járt el a kormány, mire a cég pert indított, kártérítést követelt. Lehet, hogy valami hasonló készül most is, nem valószínű, hogy a cég ezt annyiban hagyná”.

Túry Gergely

A volt miniszter szerint nem várható el a román vezetéstől, hogy teljes mértékben lemondjanak a Verespatak alatt található aranykészlet kiaknázásáról. „A zöldek radikális álláspontjával szemben az RMDSZ nem utasítja el teljesen a verespataki arany kitermelését, csak a tervezett módszerrel nem értünk egyet. Egy stratégiai készlet a Verespatakon található több ezer tonna érc, aminek a kitermelése a társadalom hasznára lehetne” – fogalmazott. Korodi szerint mérlegelni kell, megéri-e a várható kárt, illetve a környezeti károsodás elhárításának költségeit a kitermelhető aranymennyiség. „A cég jelenleg az aranykészletek gyors kitermelésére készül, és nem biztos, hogy ez lenne a legjövedelmezőbb módszer. Az intenzív kitermelés helyett jobban megérné az intenzív bányászat: a létesítményeket nagyobb területen elszórva, lassabban is ki lehetne termelni az aranyat, a tervezett zagytározó helyett pedig lépcsőzetes módszerrel megszabadulni a salakanyagoktól. Ez ráadásul évtizedekig tartó, állandó munkalehetőséget biztosítana a helyieknek és az aranyárfolyamot sem befolyásolná, így hosszú távon az államnak is több bevételt hozna” – mondta Korodi.