Kuzmin újságírók előtt úgy vélekedett, hogy a "vízumincidens" az Egyesült Államoknak az ukrán vezetéssel szembeni barátságtalan magatartását mutatja. A főügyész-helyettes írásban fordult Barack Obama amerikai elnökhöz a közbenjárását kérve az ügyben, továbbá azt is állította levelében, hogy korábban őrizetbe készültek venni az Egyesült Államokban. 

A Kommerszant-Ukraina című lap keddi számában név nélkül nyilatkozó magas rangú washingtoni tisztségviselő határozottan cáfolta, hogy Kuzmint őrizetbe akarták volna venni, viszont magyarázatot adott arra, hogy miért vonták be a vízumát. 

A tisztségviselő kijelentette, hogy az ügynek semmi köze Washington és Kijev viszonyához. Az ok, ami miatt törölték az ügyész vízumát az, hogy nyáron, amikor a főügyész-helyettes az Egyesült Államokban járt, állítólag anélkül kezdett nyomozásba a Scserbany-gyilkosság ügyében, hogy arról az amerikai felet tájékoztatta volna, s ezzel megsértette a két ország közötti, jogi segítségnyújtásról szóló megállapodást. Az amerikai vezetés tudomására jutott, hogy Kuzmin - annak ellenére, hogy magánjellegűnek nevezte meg látogatását -, Kaliforniába utazott, hogy ott kikérdezze a gyilkossági ügy egyik kulcsfontosságú tanúját. 

Az ukrán főügyész-helyettes Obamának írt levelében elpanaszolta, hogy hivatala már legalább harmincszor fordult az amerikai igazságügyi minisztériumhoz az Egyesült Államokban tartózkodó tanúk kikérdezése ügyében, ám az amerikai fél eddig tudomást sem vett a hivatalos megkeresésekről. 

Kuzmin azt állítja, hogy egyes ukrán és amerikai politikusok, illetve a Timosenko férje által felbérelt lobbisták akadályozzák a nyomozást. A 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírása miatt már hét év börtönbüntetésre ítélt Julija Timosenkót Kuzmin azzal gyanúsítja, hogy az általa és Pavlo Lazarenko akkori kormányfő által ellenőrzött cégek utalták át a pénzt Scserbany gyilkosainak. 

Scserbanyt, feleségét és egyik munkatársát 1996. március 3-án a donyecki repülőtéren lőtték agyon. Az ügyben vádat még nem emeltek.