Kiegyensúlyozás

Adóemelésekkel és a magánnyugdíjpénztárak megszorongatásával elsőként az államháztartás konszolidációjának látott neki az új pozsonyi kormány.

  • Tuba Lajos
Kiegyensúlyozás

Nem kapkod Robert Fico: a stabil parlamenti többség birtokában pártjával, a baloldali-populista Smerrel már bő száz napja hivatalba lépett szlovák kormányfő egyelőre csak nagy vonalakban ismertette az államháztartás konszolidációját célzó programjának intézkedéseit. A hatalomba alig másfél évnyi ellenzéki politizálás után, a márciusi előrehozott választások nyomán visszatért Fico 22 pontból álló csomagja a spóroláshoz 1,2 milliárd eurót adóemelésekből, 500 milliót a magán-nyugdíjpénztári befizetések lefaragásából, 600 milliót pedig az állami kiadások csökkentéséből teremtene elő. Mindez elővigyázatosságról tanúskodik, a deficit ekkora méretű lefaragása 600 millió euróval múlná felül azt, ami a maastrichti kritériumoknak megfelelő 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány jövő évi eléréséhez kívánatos lenne. A Fico-kormány programjával szemben az üzleti körök, a gazdasági elemzők és az ellenzék részéről általános kritikaként megfogalmazódott, hogy az államnak többet kellene magán takarékoskodnia, és nem az adókat növelnie.

Választási ígéretének megfelelően Fico a jövő év elejétől megszüntetné a szlovák reformok alappillérének tartott, a jobbközép Dzurinda-kormány második hivatali ideje alatt, 2004-ben bevezetett egykulcsos rendszert, ami az áfa, a társasági, valamint a személyi jövedelemadó esetében egységesen 19 százalékos elvonást jelentett. Igaz, a kulcsot a leköszönt Iveta Radicová vezette kormány egy százalékponttal – ideiglenesen, amíg a hiány vissza nem szorul a maastrichti szintre –, 20 százalékra emelte. Fico azonban a társadalmi szolidaritás jelszavával visszatér a progresszív adózásra, a 3200 eurós havi bruttó jövedelem felett 25 százalékos kulcsot vezet be, a társasági adót pedig 23 százalékra emeli.

Pozsonynak megtetszett az Orbán-kormány által kivetett ágazati különadó is, amivel Szlovákiában is számolniuk kell a bankszektor tagjainak és a hatóságilag szabályozott árakkal működő nagyvállalatoknak. A pénzintézetek a tervek szerint évi 50 millió eurót, az energiacégek, a gázművek, a távközlési vállalatok, valamint a gyógyszergyárak összesen 100 millió eurót kötelesek befizetni az államkasszába. A bankokra októbertől további terhet ró – az idén 27,5 millió, jövőre pedig 110 millió eurót –, hogy a Radicová-kormány idején a vállalati betétek után kiszabott 0,4 százalékos adót kiterjesztik a lakossági megtakarításokra is. A lakosság adóterheit növelheti, hogy szóba került az önkormányzatoknak fizetendő kommunális adó helyett az ingatlan értéke alapján megállapítandó adó kivetése.

Az Orbán-kormány-féle államosítással szemben Fico csak megnyirbálja a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, és nem törekszik a rendszer teljes ellehetetlenítésére. A tervek között szerepel, hogy a fizetésből az eddigi 9 helyett 4 százalékot vonnak le és utalnak át a magánpénztáraknak, ezt a munkavállalók önkéntes alapon, adóalap-csökkentő tételként 2 százalékkal fejelhetik meg. Az viszont a tagság megcsappanásához vezethet, hogy a munkába álló fiataloknak nem lesz kötelező a belépés. Fico ezúttal nem nyitja meg a rendszert az állami nyugdíjkassza irányába, ahogy azt előző kormányzása idején kétszer is megpróbálta, de nem volt sikeres, ugyanis kevesen váltottak. A kíméletesebb bánásmódot az indokolhatja, hogy a nyugdíjpénztárak felajánlották: jegyeznek az útépítési program finanszírozására tervezett államkötvényekből. A szolidaritás jegyében változik az egyéni számlák bevezetése óta a befizetések alapján számolt állami nyugdíj meghatározása, az átlagbérnél magasabban keresők kárára. Hasonló szellemben módosul a nyugdíjak emelése: 2017-től egységesen fix összeggel, nem pedig a gazdasági növekedés és az átlagbér alapján megállapított százalékkal lesz magasabb a juttatás. Ez a kisnyugdíjasoknak lesz előnyös.

Politikai pályafutása legnehezebb időszakának nevezte Fico a mostani hivatali ideje első száz napját, ami a stabil kormányzás kialakítását, a szociális párbeszéd megteremtését és az államháztartás konszolidációjának előkészítését hozta. Az ellenzék másképp látja. Zseniális színháznak nevezte az egypárti kormány ténykedését a második legnagyobb parlamenti erő, az Egyszerű Emberek elnöke, Igor Matovic, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetője, Ján Figel pedig úgy vélte, a tervezett intézkedések a gazdaság egészét megmérgezik, a vállalkozókat, az alkalmazottakat, a magánnyugdíj-biztosításban részt vevőket bizonytalanságba taszítják. Az előző kormány vezető pártja, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKU) újdonsült elnöke, Pavel Freso pedig megjegyezte: az emberek csak abban lehetnek biztosak, hogy nem fognak jobban élni.

Az előző ciklusban koalícióban kormányzó jelenlegi ellenzéki pártok eddig egyetlen kérdésben sem tudtak közös nevezőre jutni, pedig ha hatalmon maradnak, ők sem úszták volna meg az államháztartás rendbetétele nélkül. A közvélemény-kutatások egyelőre igazolják Ficót, a Smer támogatottsága változatlanul 43 százalék körül mozog, ő maga pedig „a leghitelesebb” politikus. A megkérdezettek alig 3 százaléka szerint helyes ugyanakkor minden intézkedés, 12 százalék viszont az összeset rossznak tartja. A legjobb eredménynek a politikai stabilitást, a szociális párbeszéd újraindítását jelölték meg, a rosszak között elsőként az egykulcsos adózás megszüntetését említették.

A makrogazdasági környezet kedvezőnek tűnik. Bár a konszolidációs csomag idei gazdaságfékező hatását Peter Kazimir pénzügyminiszter a GDP 0,4 százalékára teszi, a növekedést így is 2,6 százalékosra várják. Az első negyedéves meglepetésszerű 3 százalékos gazdasági expanzióhoz az exporton kívül az is hozzájárult, hogy a lakossági fogyasztás két év után emelkedni kezdett, s elemzők szerint ez a folyamat nem törik meg. A konszolidáció részeként a munkaszüneti napokat kettővel csökkentik, ami a becslések szerint 360 millió euróval növeli majd a gazdaság teljesítményét. Megszűnne a szlovák alkotmány elfogadását ünneplő szeptember 1-jei szabadnap, s a kormány elvárná, hogy a katolikus egyház is hozzon hasonló áldozatot, ám az hajthatatlan. A vatikáni szerződésre hivatkozva egyelőre nem egyezett bele, hogy a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepét szeptember 15-e helyett a legközelebbi vasárnapra helyezzék át.

TUBA LAJOS / POZSONY