Grúziában mintegy 200 "politikai fogoly" szabadult

A szabadulók közül sokakat 2011 májusában a Szaakasvili elleni tüntetésen vettek őrizetbe. Másokat azért ítéltek el, mert a vádak szerint a grúz kormány megdöntésére törekedtek vagy Oroszország javára kémkedtek. Moszkva és Tbiliszi között azt követően szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok, hogy a két ország 2008-ban rövid ideig háborút vívott.Eka Beszelija, a parlament emberjogi bizottságának vezetője azt mondta a politikai foglyokról, hogy azok az elnök "személyes elítéltjei", akiket azért vetettek börtönbe, mert ellenezték a korábbi kormány politikáját.Szaakasvili ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy súlyos következményekkel járhat "a bűnözők és orosz kémek" szabadon engedése. Az elnök pártja, amely kilenc évig volt hatalmon, tavaly, az októberi parlamenti választásokon vesztette el többségét a törvényhozásban.Mintegy háromezer ember szabadulhat az amnesztiának köszönhetően. Ezek között van az a mintegy 200 ember, akiket a parlament által tavaly novemberben-decemberben elfogadott közkegyelemben politikai fogolynak minősítettek. Az államfő megvétózta a törvényt, amit azonban a törvényhozás tavaly december 28-án felülbírált.David Uszupasvili, a parlament elnöke azt mondta, hogy vasárnap járt le az a határidő, ameddig Szaakasvili államfőnek alá kellett volna írni az amnesztiarendeletet. Mivel az elnök azt nem látta el kézjegyével, ő (Uszupasvili) élt alkotmányos jogával és aláírta a dokumentumot.