Ukrajna még hezitál, csatlakozzon-e az orosz vámunióhoz

Szergej Lavrovnak nem sikerült meggyőznie Ukrajnát arról, hogy csatlakozzon az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz - kommentálta a Kommerszant című orosz napilap kedden az orosz külügyminiszter előző nap befejeződött ukrajnai tárgyalásait.

  • MTI MTI
Ukrajna még hezitál, csatlakozzon-e az orosz vámunióhoz

Az orosz politikai-gazdasági újság tudósítója kiemelte: az ukrán hatóságok mindent elkövettek, hogy tompítsák a múlt vasárnap kezdődött tárgyalások idején Oroszország ellen tüntető nacionalisták keltette hangulatot. A vendéglátók gyakorta hangoztatták Lavrov küldöttsége előtt, hogy örömmel látják őket Csernyivciben.

A kétnapos tárgyalást az Ukrajna délnyugati részén, az egykori Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó területen lévő nagy múltú városban tartották. Leonyid Kozsara, a tavaly decemberben kinevezett új ukrán külügyminiszter a személyes kapcsolatok fontosságát emelte ki. Lavrov kijelentette: "meggyőződésem, hogy együtt sokra vagyunk képesek".

A lap szerint a külügyminiszteri megnyilatkozások finom hangvétele ellenére legalább egy komoly feszültségforrás marad Moszkva és Kijev kapcsolataiban.

"Ukrajna azt akarja, hogy miközben nem teljes jogú tagként csatlakozna a vámunióhoz, különféle területeken kedvezményeket kapjon. Moszkva azonban kategorikusan ellenzi, hogy a földgáz árának csökkentéséről bármilyen tárgyalást folytassanak Ukrajnával, anélkül, hogy az csatlakozna az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz" - magyarázta a Kommerszantnak Dmitrij Ponamarcsuk ukrán politológus.

Az orosz küldöttséghez közeli, név nélkül nyilatkozó forrás ugyanakkor kijelentette a lapnak: Moszkva nem kényszeríti Ukrajnát arra, hogy belépjen a vámunióba. Csupán bizonyosságot várnak Kijevtől ebben a kérdésben.

Ponamarcsuk szerint február 25-ig, az Ukrajna-EU csúcstalálkozóig nem érdemes semmiféle változásra számítani Kijev és Moszkva kapcsolataiban. Akkorra várják a vízummentességre való áttérési folyamat első szakaszának lezárásáról szóló megállapodás aláírását Brüsszel és Kijev között.

A szakértő általában Ukrajnától továbbra is úgynevezett többvektorú külpolitikára számít, ezen belül is sokkal jobb indulatú viszonyra Moszkvával, mint a Nyugattal.

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.