A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Péntekre halasztotta a bíróság Bolíviában annak a pernek a folytatását, amelynek 39 vádlottja között van a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Előd.
Veterán vádlott miatt döcög az ügy
Mint a spanyol EFE hírügynökség jelentette helyszíni forrásból, a bírák hétfőn úgy döntöttek, hogy előbb eleget kell tenni annak a felsőbb bírósági határozatnak, amely az egyik vádlott, Gary Prado Salmón nyugalmazott tábornok egészségi állapotának felmérését írta elő.
Salmónt – aki 1967-ben elfogta Ernesto Che Guevara argentin-kubai gerillavezért, az ellene felhozott mostani vádakat pedig tagadja – a következő napokban vizsgálja ki a bíróság által kijelölt orvos.
A per már számos ízben szenvedett halasztást, nem utolsósorban azért, mert többször "elköltöztették" Bolívián belül. Legutóbb azért (is) tartották a viszonylag alacsonyan fekvő Santa Cruz városában, mert több vádlott az egészségügyi hatásokra vonatkozó panaszokkal élt a tengerszint felett több ezer méterre fekvő más helyszínek, köztük a főváros, La Paz ellen.
A kerekesszékben közlekedő, idős Prado tábornok – aki korábban úgy nyilatkozott, hogy a hatalmon lévő baloldali kormány valójában Che egykori elfogása miatt akarja őt bebörtönözni – a vádlottak nagy részétől eltérően szabadlábon védekezhet, és először idén februárban tudott megjelenni a bíróság előtt, amikor a pert Santa Cruzba helyezték át.
2009 óta ül Tóásó
Bolíviai kommandósok 2009. április 16-án hajnalban a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz Las Américas nevű szállodájában lőtték le a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot, valamint a román és magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt letartóztatták. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy terrorcsoportot számoltak fel, amely Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni.
Az akció két túlélőjét a bolíviai törvények értelmében már rég szabadon kellett volna engedni, mivel 36 hónapnál hosszabb ideig senkit nem tarthatnak előzetes letartóztatásban.
A kormány azonban azzal érvel, hogy a terrorista terv létezett, így az eljárást le kell folytatni.
Az ügy kapcsán a kormány és a Santa Cruz-i önállóságpárti politikusok egymást vádolják: a kabinet szerint a szóban forgó városi illetékesek részt vettek a terv finanszírozásában, míg az utóbbiak szerint a történteket a kormány állítja be úgy, hogy ellehetetlenítse az autonómiára törekvőket.
A per alatt a helyszínek mellett megváltozott az államügyész személye is.
