A "hegyes nyílra" (Li csien) keresztelt pilóta nélküli repülőgéppel - úgy tudni - tavaly egy délkelet-kínai Csianghszi tartományi terepen végeztek gurulópróbákat. A huancsiu azt írja, hogy a világon az Egyesült Államok és Franciaország után Kína a harmadik ország, amely ezt a kategóriájú drónt legyártotta. A lap szerint további három országban - Nagy-Britanniában, Oroszországban és Indiában - van hasonló gép fejlesztés alatt.

A cikk hangsúlyozza, hogy saját fejlesztésű, csúcstechnológiáról van szó. A drón fejlesztése három évbe telt, prototípusa 2012 decemberében készült el, majd földi teszteknek vetették alá. Megjegyzi, hogy más és más cég tervezte, gyártotta és tesztelte.

Az íráshoz fűzött jó néhány online vélemény szerzőinek nagy része a bejelentés kapcsán örömének ad hangot, van, aki a dél-kínai és a kelet-kínai tengeri szigetek védelmének szolgálatába állítaná őket, míg mások kétségüket fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy a kínai gyártású technika megbízható, vagy éppen kétli, hogy azt nem az amerikaiakról "koppintották".

Az amerikai lopakodó drón, az X-47B 2011-ben szállt fel először Kaliforniában. A gép része a pilóta nélküli, repülőgép-hordozóról indítható felderítő- és támadó repülőgépek várhatóan 2020 körül létrejövő rendszerének. A francia nEUROn programot 2009-ben indították, első próbarepülését tavaly decemberben hajtották végre.

A kínai lopakodó drónt a légierő és a haditengerészet szolgálatába állítják s "harci küldetésekre, nyomkövetésre és felderítési célokra" akarják használni őket.

Külföldi szakértők egy része kétségekkel fogadta a bejelentést. A Foreign Policy című amerikai lap internetes oldalán a hírrel kapcsolatban megjelent írás rámutat, hogy fényképek sora jelent már meg a különböző propelleres, vagy éppen sugárhajtású kínai kémrepülőgépekről, ezek közül az egyik az amerikai MQ-9 Reaperre emlékeztet, a másik pedig az RQ-4 Global Hawkra hasonlít. Ám keveset tudni arról, hogy ezekkel valójában mi történt.

Megállapítja viszont, hogy az amerikai haditengerészet kétségkívül fontos stratégiai fejlesztésének része a lopakodó drónok hadrendbe állítása a Csendes-óceánon, különösen azóta, hogy a kínai katonai fejlesztések nagy részben arra irányulnak, hogy távol tartsák az amerikai hajókat, repülőgép-hordozókat az ország partjaitól.