Tapie négy napig tartó kihallgatása után szabadon távozhatott az ügyészségről, de rendőrségi felügyelet alatt alá került. Az Adidas sportszergyártó cég eladása körüli szövevényes ügyben - amelyben az állam 2008-ben összesen 403 millió euró kártérítést fizetett Tapie-nak - az ügyészség csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított eljárást. Tapie a negyedik személy, aki ellen vádat emeltek.

A 70 éves marseille-i üzletembert - aki a nyolcvanas években szocialista kormányban volt miniszter, aztán üzleti ügyei miatt börtönbe került, a 2000-es években pedig színészként dolgozott - azzal gyanúsítják, hogy az ő ötlete alapján fordult választott bírósághoz 2007-ben Christine Lagarde akkori gazdasági és pénzügyminiszter annak érdekében, hogy megegyezéssel zárják le a 15 éve tartó pereskedést. A vitatott kártérítési ügy húsz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Tapie eladta az Adidast egy francia állami vállalatnak.  

Tapie-t kedden vették őrizetbe, kihallgatása az igazságügyi palotával szomszédos Hotel-Dieu kórházban folyt, ahol az ügyészség külön kórteremmel rendelkezik az orvosi megfigyelésre szoruló őrizetesek kihallgatására. A kórházi dolgozók beszámolója szerint az üzletember négy napon át zöld pizsamában és mezítláb válaszolgatott a nyomozók kérdéseire. 

Az adósságrendezésre létrehozott, állami felügyelet alatt álló konzorcium pénteken felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a párizsi fellebbviteli bíróságon a választott bíróság döntése ellen.  

A nyomozók azt gyanítják, a francia kormány azért vitte választott bíróság elé a jogvitát, hogy a marseille-i üzletember gyorsabban hozzájusson az államtól követelt kártérítéshez. Felmerült a gyanú: Nicolas Sarkozy ezzel hálálta meg, hogy - a korábban a baloldalhoz közel álló - Tapie őt támogatta a 2007-es elnökválasztási kampányban.

Hervé Temime, az üzletember egyik ügyvédje szerint a Tapie elleni "bizonyítékoknak semmi közük a politikai közeghez". Az ügyvéd elmondta, hogy az üzletembernek sem Sarkozyvel, sem a kormány, illetve az elnöki hivatal munkatársaival való kapcsolata nem szerepel az ügyészség vádjai között, ahogy az sem nyert bizonyítást, hogy a bíróhoz közvetve vagy közvetlenül olyan viszony fűzte, amely megkérdőjelezhetné annak pártatlanságát.

Az ügyészség korábban már vád alá helyezte a döntést kimondó bírót, akiről kiderült: eltitkolta, hogy régi barátság fűzi Tapie-hoz, valamint Stéphane Richard-t, a világ egyik legnagyobb távközlési vállalatának, az Orange-nak az elnökét, aki korábban Lagarde kabinetfőnöke volt a gazdasági minisztériumban, valamint az adósságrendezésre létrehozott konzorcium volt vezetőjét, Jean-Francois Rocchit.

Az ügyészség múlt héten kihallgatta Francois Pérolt, aki Sarkozy idején az elnöki hivatal helyettes vezetője volt, de őt nem vették őrizetbe. A közeljövőben várhatóan Claude Guéant-t, az elnöki hivatal volt vezetőjét, későbbi belügyminisztert is beidézi az ügyészség, miután Richard azt állítja: az elnöki hivataltól kapta a gazdasági minisztérium az utasítást arra, hogy választott bíróságon zárja le az ügyet. A volt kabinetfőnök azt is elmondta, hogy Lagarde - ellentétben a nyilatkozataival - "különböző állami szervek álláspontjának pontos ismeretében" írásban adott utasítást arra, hogy a minisztérium választott bíróságon rendezze az ügyet. Májusi meghallgatását követően Lagarde-ot a bíróság az egyszerű tanú és a gyanúsított közötti "jogi képviselővel rendelkező tanú" státusába helyezte, amivel az IMF-vezér egyelőre elkerülte a vádemelést.